Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Szövényi István: Képek a dualizmus-kori Kőszeg történetéből, Chernel Kálmán naplói alapján
smint megnyugtatás unikra közölte, hogy szőlőihegyeink tökéletesen mentesek с gonosz rovaroktól, úgy szinte, hogy egész Vasniegyében ezeknek nyomára nem talált." A város gazdasági életére bénítólag hatott, hogy az 1860-as években épült becs— kanizsai vasútvonal elkerülte Kőszeget. Közel húsz éves (késéssel kényszerűik ia város saját szárnyvonalát kiépíteni, hogy belcikaposolóidbasison a nemzetközi kereskedelmi forgalomba. A vasútvonal keletkezésiére, építésére vonatkozólag a napló az alábbi feljegyzéseiket tartalmazza: ,,1880. július 22-én a Kőszegről—Szombathelyre /vezetendő vaspályának létesítése érdekében a bálház kis termében értekezletet tartottunk, melynek folytán a consortium megalakulván, az igazgató bizottság megválasztatott..." „1882. március 11-én a Kőszegről—Szombathelyre vezető vaspálya érdekében az ideiglenes igazgatóság tagjainak gyűlése volt, mely alkalommal az engedély okmány közöltetett s a részvényekre az aláírás megnyitatioitt, mi jelein voltak tizen 21.000 forint árú részvényt írtunk alá ..." „1882. március 19-én délután vasúti közgyűlésünk volt, mely alkalommal a végrehajtó bizottság, és igazgatóság eddigi eljárását a gyűlésnek előterjesztette, s egyúttal a vasúti részvény társulat megalakulására közgyűlési határidőül April 2-át tűzte ki." 1882: „Október 12-én kezdték meg vaspályánkon a földmurikálatokat, hová: hogy tanúja lehessek az első ásatásoknak kimentem. Mintegy 100 napszámos dolgozott, többnyire Körmend vidékéről . . . " 1883. július 9: „Reggeli sétám a vasút felé vezetett, mely alkalommal láttam először a kavits szállítással terhelt „Kőszeg" gőzmozdonyt." Az 1867-ben létrejött kiegyezés a város politikai életében is a fejlődés lehetőségeit nyitotta meg. Ferenc József és a rokonszenves Erzsébet királyné koronázási ünnepségein Chernél Kálmán is részt vett, és a pompás ceremóniák, látványos felvonulások élményét így summázta naplójában: „A mit évek hosszú során keresztül, a nemzet epedve óhajtott, bevégzett tényé vált, s az alkotmányosság, a törvény tekintélye ismét helyreállíttatott. Űj korszak küszöbén ernyedetlen hazaszeretettel, a tudomány komoly tanulmányozásával, lankadatlan munkásággal azon állásra kell törekednünk ezentúl, melyet a legvilágosodottabb, legelőre haladott, leghatalmasabb poílgárosult államok elfoglalnak." A kiegyezést követő idők egyre bizonytalanabbá váló politikai viszonyai közepette főleg két párt igyekezett Kőszegen mandátumot szerezni: egyrészt a kormánypárt, mely 1875-től kezdve a balközéppel fuzionálva Szabadelvű Párt nevet vett fel, másrészt a 48-as programot hirdető Függetlenségi Párt. A képviselő-választások itt is — miként szerte az országban — ízetlen, nép ünnepély szerű kœnolytaiamsagukkal sok visszaélésre adtak alkalmat. Hogy vélekedik a kortárs szemével ezekről a naplóíró? 1868: „Az országgyűlési képviselő választások idejének közeledtével, a kőszegi kerület választóinak egyrésze a jelenlegi képviselő Szabó Miklós deákpárti, a másik része pedig Tuczenthaller Lajos herczegi mérnök baloddalit tűzte ki jelöltjéül... A kőszegi katholikus, úgy vidéki választók nagyobb része Szabó Milklóst karolta föl, míg a helybeli, úgy vidéki evangélikusok Tiuczenthaller zászlója alá sorakoztak. A két ellenpárt józan, higgadt magaviselete a választás napján elnöki tisztemet nagyon megikönyebíbette, s ezért a választást minden zarvar, s legkisebb renidzaivairás, és kicsapongás nélkül ejtettük meg oly eredménnyel: hogy Szabó Miklós néhány száz szavazat többséggel képviselőnek választatott." % 385
