Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Katona Imre: A Batthyányak műkincsei és az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás (Adatok a Vas megyei műgyűjtés történetéhez)

és külföldi érdeklődés. Bruegel e képét — mint ez köztudott — nem mutattak be az 1896-os budapesti millenniumi (kiállításon, Batthyány Iván azonban más ugyancsak ki nem állított képeivel együtt, ezt is felküldte Budapestre, a Szépművészeti Múzeumba, hogy restaurálják. Tulajdonképpen ekkor került szakértőik elé a világhírű kép és nyert megállapítást, hogy a világ különböző múzeumaiban látható hasonló című és tematikájú képek ennek egykori, vagy későbbi másolatai.

27 Meiler Simon 1904-es bécsi kiküldetésekor hívta fel Bomdal figyelmét, hogy Bruegel: Keresztelő János prédikációjának eredetije — szemben az eddigi véleményekkel — nem veszett el, hanem megvan egy magyarországi magángyűjteményben.

28 Meiler közlésére hivatkozva a hírt Bomdal publikálta, ezt azonban a magángyűjtemény megnevező tlensége miatt csak fenntartással fogadta el a nemzetközi szakvélemény.

29 Ezzel azonban az érdeklődés idefordult és a közlésből kiindulva a belga műtörténészek is kezdtek érdeklődni a Bruegelt rejtegető magyarországi magángyűjtemények, elsősorban a Batthyányak gyűjteményei iránt. A kép felfedezése és első tudományos igényű publikálása a belga G. Hulin nevéhez fűződik,

30 aki Magyarországon járva a kép eredetisége felől személyesen is meggyőződött. A kép másíilk tekintélyes és tudományos igényű publikálója a magyar Kembczler Hugó volt. ö azonban már 1914-ben, két évvel a Vas megyei műtörténeti kiállítás után írta tanulmányait, amikor a kép eredetisége már nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is bizonyított volt.

31 Az elmondottakból úgy tűnik, hogy a Vas megyei műtörténeti kiállításkor már a nagy közönség előtt is nyilvánvaló volt a Batthyányak németújvári és körmendi váraiban lévő kincsek rillka értéke. Ezzel szemben még a Bruogcl-kép megtalálása is „felfedezésnek" számított. „A felfedezés nem volt új, mert a millenniumi kiállítás óta már tudtak a képről a műtörténészek. Mégis büszkék voltunk azt rejtekéből kiemelhetni és a nyilvánosság elé hozni," — olvashatjuk Végh Gyula naplójában. „Azóta a kép megtalálta méltó és állandó helyét a budapesti Szépművészeti Múzeumiban, mint a Bat/thyány-hitihizomány letétje. iKiállításiunlkniatk minídenesetne ez volt a elou-ja, ímely sok külföldi látogatót is vonzott Szombathelyre, többek között magát Liechtenstein Ferenc herceget is, kinek bécsi képtárálban ugyanezen képnek egy replikája őriztetik. A szakirodalom is csak a szombathelyi kiállítás óta ismerte el a kép németújvári példányát, mint a legkiválóbb alkotást a bécsi és a drezdai ismétlések mellett."

32 Az 1912-es Vas megyei Műtörténeti Kiállítás mindenekelőtt a bemutatott művek gazdagságává! hatott a sizakembenekire és a közönségre. Bruegel isimert festményén kívül számos nagy értékű, a magyar és az európai műtörténetből közismert alkotás került itt bemutatásra. Ezek közül csak néhány festményt említünk meg, mint például a Hans Schüohlin köréhez kapcsolt, Mária a gyermekkel és a szentekkel, és a felsőrajnai festő műveiként attribuait Mária a rolklkával с festményt. Ezek is ugyanúgy, mint a Keresztelő János prédikációja, az 1919-es műtárgy-szocializáláskor

33 kerültek a Szépművészeti Múzeumba, előbb mint szocializált műtárgyait, majd a Batthyányak letétjeként. A Szépművészeti Múzeum gótikus táblaképei között is előkelő helyet foglal el nemcsak művészi kvalitása, hanem ikonográfiái érdekessége miatt is a Mária a rokkával с festmény. Az egyoldalán festett tábla arany színű hátteréből kiemelkedő gótikus padon ül Mária a rokkával. A legújabb kiadványok szerint

34 a tábla feltehetően Németújvár, valamelyik templomából került a Batthyányak gyűjteményébe. A származáshely tisztázását sokáig nehezítette a kép sajátos ábrázolási módja. Stáassny szerint

35 a festmény az Angyali üdvözlet része, ikonográfiájának forrása pedig Jakab apokrif protoevan318