Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Katona Imre: A Batthyányak műkincsei és az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás (Adatok a Vas megyei műgyűjtés történetéhez)

géliuma. Genthon cáfolja Stiassny álláspontjait, s azt állítja, hogy a téma nem az Angyali üdvözlethez tartozik, hanem hiánytalan, egész kompozíciónak tekinthető, melynek stílus-rokonai a nürnbergi festészet köméiben 'találhatóik.

36 Behrens XV. százaid eleji osztrák mamikának tartja, ugyanúgy, mint Stange is.

37 A magyar művészettörténészek szintén a kép osztrák rokonságát hangsúlyozzák. Származáshelyének és stílusrokonságának eldöntésénél a megrendelő személye sem mellőzhető, mert az ikonográfiái elemzés önmagában nem vezethet megnyugtató eredményekre. Mindenekelőtt a festmény szérnrazóishelyéneik eldöintés-e fontos, hiszen «nélkül .a megrendelő személye sem állapítható meg. A nómetújvári várkápolna gótikus faoltárámák középső részén lévő tégla alakú táblakép-nyílás és a festmény mérete (89X78 om) majdmeni teljesen azionos. Már önmagában ez a körüillmény is meggyőzően bizonyítja, hogy a Mária ia rokkáival с festmény nem Némelújvár valamelyik templomából került a Batthyányiak gyűjteiményébc, hanem minden valószínűség szerint a várkápolna gótikus fa oltáráról. Ezt bizonyítja a kép ábrázolásának és a németújvári várkápolna titulusának egyezése.

38 (Havi Boldogasszony.) A gótikus faoilltár itáblakép-nyílásálhan jelenleg egy XVlIIlI. százaid végi későbarokk Mária-szobor van. Ezt feltehetően a kápolna XVIII. századi restaurálásakor helyezték a táblakép helyére. A kápolnát többször is megújították a XVII—XVIII. századiban. A bolthajtás közepén olvasható 1642-es évszám ugyanúgy a restaurálás idejére utal, mint a kórus felett olvasható 1793-as évszám. A kápolna faajtaján 1652 olvasható, míg a kápolna mellett lévő börtönőr-kapukon 1672 és Batthyány Pál, valamint Batthyány iKrisitóf monogramjai. .(CJCJD.:B. és CJPJD.).

39 A gótikus várkápolna utolsó, egyben legnagyobb szabású átalakítása a vár jelenlegi részeinek megújításakor, 1793-ban fejeződött be. Valószínűleg a vár lerombolásakor emeltette ki a család a festményt a gótikus ifaolltáinról és helyezte el csákányi 'kastélyában. iEsizeriint a kép sajátos ikonográfiája a Havi Boldogasszony titulussal függ össze. Bmegel: Keresztelő János prédikációján és a Mária a rokkával c. kepéken kívül még számos olyan műtárgy volt a Battihyányak birtokában, melyek az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti Kiállításon kerültek először bemutatásra. A Batthyány családnak több kastélya volt, melyek között legismertebb a Batthyány-Strattmanok körmendi kastélya. Mint műtárgytulajdonos Batthyány Ivánnak a neve is csakhamar ismertté vált 1912-ben. Batthyány Iván a Balithyány-család grófi ágának a tagja volt. Ismeretes, hogy a XVII. században a Batthyány-család két fiági örökös miatt hercegi és grófi ágra szakadt. A hercegi család szókhelye Körmend, a grófi család uradalmainak központja pedig Nómetújivár, illetve Csákány (Csákánydoroszló) maradt. Körmend a XVII. század elejétől Battlhyány-birtok, míg Németújvár és Csákány is a család legidősebb birtokai közé tartozik. Csákány kastélyáról a németújvári uradalom XVII. századi összeírásaiban, számadásaiban olvashatunk. Németújivár pedig, melyről a Batthyányak elonqvuiket vették, iSzalonolkkal együtt 1'524-ben ikerült királyi adományként a Batthyányak tulajdonába. Érthető, ha a család kezdettől fogva különös megbecsülésben részesítette Németújvárt a várost, és ennek magas sziklaormon épített fellegvárát, mely Nyugat-Magyarország egyik fontos erőssége volt a XVI—XVII. században, a Bocsikay—Betlhlien-féLe szabadságharc idején. A -vár ma is látható romos reszel nagyrészt még a Batthyányaknak az uradalomba való beiktatása előtt, a XIV—XV. században épültek, de jelentős átalakításokat végezték a váron a XVI. század 70-es éveiben és a XVII. század közepén is. lEkkor nyerte mai formáját Szalonok vára is, melynek átalakítását Batthyány Ferenc fia, (Batthyány Ádám vezette. A munkálatok 319