Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

László Gábor: Az esküdtbíróság szervezése és működése Vas megyében (1900–1914)

1. Hussy Károly 2. Farkas Antal '3. Tuczentaller Lajos 4. id. Seper László 5. Végh Endre 6. Horváth József 7. id. Plotnics Ferenc 8. id. Szakács Manó 9. Augusztioh Pongrác 10. id. Varga Gábor 11. Haám Gyula 12. Hrabovszky István 13. Szegedi Béla Szombathely Szombathely Kőszeg Kis Pose Rába Kövesd Vasvár Kis Cell Egyházasszecsőd Szombathely (Muraszombat) Szentgotthárd Nómclújvár Felsőőr Acsád Földbirtokos Nagybirtokos ügyvéd ügyvéd Kisbirtokos Nyűg. Járásbíró ügyvéd Gazdasági tanácsos Kir. Közjegyző (ügyvéd) Cs. és Kir. Kamarás Ha fenti bizottságok összetételét figyelembe vesszük, egyszerire megállapítlhatjiuk azt, hogy az uralkodó kormánykörök a helyi szervek vezetőivel egyetemben hathatósan gondoskodtak arról, hogy az amúgyis magas cenzusokhoz kötött esküdtképességgel kapcsolatban felmerülő viták elintézése, valamint a lajstromoknak az összeállliítása olyan módon történjék, hogy az abban résztvevő személyek a legcsekélyebb miértekben se befolyásolják az igazságszolgáltatás politikai célkitűzésiéinek megvalósítását. Erre annál is inkább szükség volt, mert a századforduló éveiben az egyre inkább tudatossá váló munkásimegimozdulálsok — az ipari és mezőgazdásági munkásság szervezettsége következtében — egyre jobbon veszélyeztetitek a dualista monarchiát. A törvény maga is gondoskodott arról, hogy csak olyan „laikus elemeik" vegyenek részt az igazságszolgáltatásban, akik mint esetlegesen kisorsolt esküdték sémimben se befolyásolják az uralkodó osztály érdekeit. Az csküdtbíróságokról szóló 1897. évi 33. t. с 4. §-a ugyanis felsorolja azokat a követelményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki az esküdték alaplajistromálba bekerülhessen. Esküdt csak az lehetett, aki: 1. magyar honos, 2. férfi, 3. aki az alaplajstrom összeállításának évében 26. életévét betöltötte, 4. aki az állam hivatalos nyelvét (Fiúiméban az olasz nyelvet) érti, 5. aki évente legalább 20 korona egyenes állami adót fizet, vagy 6. adómentesség esetién a 20 korona állami egyenesadóinak megfelelő értékű vagyonnal bír. A törvény végül pozitív kellékként kívánta meg az csküdtképcsséghez a magasabb iskolai végzettség tényét, ami egyben mentességet is jelentett a vagyoni cenzus alól. A törvény 5—6. §-ai negatív irányban határozták meg az esküdi képesség feltételeit, amely feltételek fennforgása esetén az esküdtek lajstromába a jelentkezőt felvenni nem lehetett. Ezek az okok: 1. Bűntett elkövetésével kapcsolatosak (akit myeresiégvágyból elkövetett bűntett miatt elítéltek, aki politikai jogok felfüggesztése alatt állt, vagy aki ellen csődeljárás, vagy gondnokság alá helyezési eljárás volt folyoimaiJban stib.). 2. Bizonyos foglalkozássiad kapcsolatos kizáró okok (ide sorolta a törvény a minisztereket, a fiumei kormányzót, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő személyeket, a rendőrség tagjait, a pénzügyőrség tagjait, valamint a legszélesebb néprétegeiket magukba foglaló napszámosokat és szolgákat). Bár az esküdtszéki tárgyalásokon való részvétel, illetve az esküdti minőség állampolgári kötelességnek volt tekinthető, mégis 290