Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Csaba József: Csákánydoroszló népi halászata

A szigonnyal való eredményes halászás különös ügyességet kíván. Az orvhalász mindig nehezen várja az ivás megindulását. Leginkább a csuka eresztésekor a holtvizek partján bokrok közé rejtőzve figyeli az ilyenkor kevésbé óvatos halat. D. K. orvhalász szerint: „Korán reggel és esti alkonyatkor, főleg borús időben megy legjobban a csuka. Már messziről észrevenni, amint nyomja a vizet (felszínét hasítja), vagy a part közelében a sást. Solkszor kupucban (tömiegibe összeverődve) járnak, hömbölögnek és farlkulklkal locsogtatva a vizet, osaik úgy reng (hulllámziiik) a teteje. Ha annyira fklözeübe jönineik, hogy a szigonnyal elérhető, úgy alája cilozva kell megszúrnyi a csukát." VIII. HORGÁSZAT Ez az egyik legősibbnek számító halászati mód, még ma is legelterjedtebb. HERMAN Ottó a népies horgászatot három csoportba sorolta: kosztos, karózó vagy kikötő és fonékhorgászatra.

28 Csákánydoroszlóban mindhárom ismeretes. Kosztos horgászai. Részei a harognyel (bot), zsinyor (zsineg), usztatu (dugó) és a harog. Horgászbotnak egyenesnövésű, könnyű mogyoró- és fűzvesszőt használnak. A zsineg régen házilag készült. Ezt felváltotta a gyári, legújabban pedig a műanyagzsinór. A dugó parafából való, a kovács készítette horog helyett ma már a buóti hargot használják. Csak nappal horgásznak ezzel a felszereléssel: pontyra, compóra, fejes domdlyikóra, sügérre, márnáira és harcsára. Csiallilkémt cserebogarat, szöcslkét, marinabogardt (kótfászl)

29 és főleg gilisztáit használnak. ,-. - _____!___ • _: 16. kép. Horgok: a) Csukahorog, b)—d) Helybeli kovács készttette régi liorgok, e) Yasfogantyús vágóhorog, f) Fafogantyús vágóhorog. 157