Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Csaba József: Csákánydoroszló népi halászata

V. KERESŐ HALÁSZAT Kuruglahálu. Az árvíz kezdetén, a zavaros bagzó vízben a halak a partmenti szélekre húzódnak, s ilyenkor jó eredmény érheLő el kuruglahálóval. Ez a német eredetű hálóféleség hasonlít a bokorhálóhoz. Fűzfából készült hajtiványára (félkörös abrincs) túrószsák alakú pamutháló van szerelve; a hajliványt az alsó szemeken átfűzött erősebb zsineg tartja össze, aminek keresztzsinyor a neve; tetejére 4—5 m hosszú, könnyű, egyenes fűz-, vagy fenyőrudat (puózna) erősítenek s végéhez kötik a háló puplyát (csúcsát) ; ezen kívül a hajtivány két végét veziérzsinyorrA is a rúdhoz rögzítik, miáltal , az egész szerkezet szilárdan, feszesen áll. (14. kép a.) Ez a forma teljesen megegyezik ; JANKÓ

26 által ismertetett szász kaparóhálóval.A villásvégű rudas magyar alakot a falu ter ii La ti én nem taláikulk. 14. kép. a) Halászás kuruglahálóval. b) Emelőhálóból készült kuruglaháló. Ma már kevés kuruglaháló van a községben. Újabban árvízkor az emeló'hálót szerelik át ilyenné, ami bármikor visszaállítható rendes emelővé. (14. kép b.) Kuruglahálót a halász, parton állva óvatosan benyújtja a víz közepe felé, majd annak fenekére engedve maga felé húzza. Leginkább csuka fogható vele. MÁJ ER Gyula szerint: „Ragzó vízben a hal mindig kinek úszik, feje a part felé néz s ilyenkor könnyű kuruglával megfogni, de mikor apad, akkor befele igyekszik és ezért nehéz kifogni." VI. HUROKVETÖ HALÁSZAT Csukahurok. Nagyon kevés adatunk van ezen ősi halászati módnak csákánydoroszlói gyakorlásáról. Jobbára más megyékbe (főleg Győr és Mosón m.) mezőgazdasági munkára járó szegényebb emberek, az ott látottak alapján próbálkoztak vele itthon kisebb sikerrel. Röviiideíbb botra vékony sárgaréz drótot erőisíteMleík, melyndk hurkos végiét a tiszla vízben mozdulatlanul sütkérező csuka orra elé eresztették, majd ügyesen a hal nyakáig vezették s ott a hurkot megrántva a halat vele megfogták. 154