Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Csaba József: Csákánydoroszló népi halászata

a hálóba ütközik, majd oldalit igyekszik kitörni, de a hadász azáltal, liogy megbillenti a hálót: elzárja a szabadulás xitját. Az emelőzést rendszerint alkonyatkor kezdik és egész éjjel folytatják. KOVÁCS Gyuri (Bózsi) szerint holdvilágos este kevésbé eredményes, mert ilyenkor a halak meglátják a halászt és hálóját, s ezért elkerülik azt. Leginkább a paduc eresztésekor (ívása), „amikor a kökényfa virágzik", emelőznek az esti és éjjeli órákban. Iyenkor a Vöröspatakon és a Rábáin 10—15 hialász szűri a vizet, s nom ritkán egyilk-imiásilk fiélmázísányi — átlagosan 72 kg súlyú — paducot zsákmányol. Nappal a zavaros és a bagzó

2:] vízben emelőznek. 12. kép. Halászás emelőhálóval E halászás többféle módon történik. Legáltalánosabb: egyedül a part mentén végighaladva, egy-egy helyen háromszor, négyszer csendben emelik fel a hálót. (12. kép.) Néha második személy is bekapcsolódik, aki hosszú rúddal az emelőháló felé zavarja a halakat. Előfordul az is, hogy a halász az úszó csónakban állva emelőzik. Régebben a jégi emelőzés is szokásban volt. Ilyenkor fejszével akkora négyszögletes léket vágtak a jégen, hogy az emelőháló azon át a vízbe helyezhető legyen, melléje vastagon szalmát hintettek s a halász azon állva emelőzött a sötét beálltával. Az emelőhálóval dolgozó halász, vállára akasztva mindig magával viszi a háziszőttesből készült vászontarisznyát (12. kép.) és abba rakja a zsákmányolt halakat. IV. HAJTÓHALÁSZAT Kosár és silinga. A Csík- és a Vöröspatakon a partmenti sasos részen megbúvó halak fogására a legénykék és gyerekek fűzvesszőből kötött kosarat

24 (13. kép a.) és silingát használnak. Utóbbi ugyanabból az anyagból készül, hasonló eredeti rendeltetéssel, de lapított féltojás formájú. Ezek nagyobb hal fogására nem alkalmasak. Bokorhálu. A víz alatti mélyedések, gyökerek és bokrok között tartózkodó halakra sokkal eredményesebb a bokorhálóval való halászás. Az eredeti, nagyobb méretű változatait ma már csak a kemestaródfai orvhalászok használják nagy ritkán a Csíkpatak osálkánydoroiszlói szakaszán. Nevük ott is bokiorlhálló, de a négii öregek — akárcsak Göcsejben

25 — huzuhálónak is mondották. 152