Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Szövényi István: A szüret jelentősége a régi Kőszeg gazdasági életében

Vizsgálódásunk anyagául azért választottuk az 1649 — 1820-ig terjedő időszakot, mert az egykorú városi iratokban a szüret időpontjára vonatkozó feljegyzések viszonylag következetesen — 12 év híján — megtalálhatók. A 160 esztendő adatait összegezve megállapíthatjuk, hogy a hagyományos terminustól csak rendkívüli esetekben tértek el. Ezért a szüret 105 évben (65,6%) október hó második felére, Orsolyanap tájára esett. A kedvező időjárás miatt bevárták a novemberi túlérést 30 évben (18,7 %). Ezzel szemben október hó első felében mindössze 22 alkalommal (13,8 %) kezdték meg a szedést, míg az egész korai, szeptemberi szüretre csak 3-szor (1,9%) került sor. Ezek után válaszra vár még az a kérdés is, hogy milyen szőlőfajta honosodott meg évszázadokkal ezelőtt a vidék sajátos földrajzi környezetében? Ha az éghajlati- és talajviszonyokat — mint döntő tényezőt — tekintetbe vesszük, nem kétséges, hogy kései érésű fajtával elődeink alig kísérletezhettek. A szőlőhegyek 270—400 m tengerszint feletti magassága, valamint az Alpok közelsége miatti hűvös fekvés ugyanis alig kecsegtethetett eredménnyel. De ugyanerre a következtetésre jutunk a talajviszonyok vizsgálatából is, mert a pala málladékát és agyagot tartalmazó, durva szemcséjű kötött talaj tavasszal igen lassan melegszik, s emiatt a rügyfakadás is viszonylag későn következik be. Mégis mindmáig az a nézet uralkodott, hogy a szőlőhegy fő ültetvénye a homokos talajt kedvelő, kései érésű furmint volt, s bár a szőlősgazdák nagy burgundit, rizlinget, traminit is termesztettek, Chernél Kálmán állítása szerint „a helybeli viszonyoknak... a furmint felel meg a legjobban".

27 Feltűnő, hogy a XVIII. sz-i városi iratokban a fenti szőlőfajták egyikéről sem történt említés, viszont a cirfandlinak nevezett zöldszilvániról nem egy ízben olvashatunk. Ez ugyanis természeténél fogva jobban megfelelt a helyi adottságoknak, mert a talaj és fekvés iránt igénytelen, másrészt elég korai érésű is. A kérdés eldöntésére tehát rendkívül értékes az alábbi két adat : „... mai nap is csak egy kis Czirfadli fejecskét produkálhatok — a hegy» mesterek — az ellő érő tellyességgel el fogyván."

28 — Majd néhány évvel később: „.. .szo27 Chernél K., Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja 24. 1. 28 Vjkv. 1721. aug. 17. 176-177. 1. 268 1773. november 2. (Vjkv. 85. 1.) 1774. október 17. (Vjkv. 88. 1.) 1775. október 21. (Vjkv. 101. 1.) 1776. november 4. (Vjkv. 102. 1.) 1777. október 22. (Vjkv. 139. 1.) 1778. október 22. (Vjkv. 511. 1.) 1779. október 7. (Vjkv. 395. 1.) 1780. október 20. (Vjkv. 591. 1.) 1781. nincs feljegyzés 1782. nincs feljegyzés 1783. október 13. (Vjkv. 340. 1.) 1784. október 21. (Vjkv. 356. 1.) 1785. november 9. (Vjkv. 564. 1.) 1786. nincs feljegyzés 1787. nincs feljegyzés 1788. nincs feljegyzés 1789. nincs feljegyzés 1790. október 28. (Vjkv. 220. 1.) 1791. november 2. (Vjkv. 428. 1.) 1792. október 15. (Vjkv. 477. 1.) 1793. október 28. (Vjkv. 471. 1.) 1794. október 1. (Vjkv. 311. 1.) 1795. október 30. (Vjkv. 376. 1.) 1796. október 28. (Vjkv. 340. 1.) 1797. október 16. (Vjkv. 132. 1.) 1798. október 29. (Vjkv. 426. 1.) 1799. november 7. (Vjkv. 453. 1.) 1800. október 15. (Vjkv. 390.1.) 1801. október 23. (Vjkv. 420. 1.) 1802. október 21. (Vjkv. 512. 1.) 1803. november 4. (Vjkv. 480. 1.) 1804. október 23. (Vjkv. 521. 1.) 1805. november 6. (Vjkv. 641. 1.) 1806. október 21. (Vjkv. 594. 1.) 1807. október 21. (Vjkv. 515.1.) 1808. október 24. (Vjkv. 615. 1.) 1809. október 30. (Vjkv. 813. 1.) 1810. október 29. (Vjkv. 716. 1.) 1811. október 18. (Vjkv. 602. 1.) 1812. november 2. (Vjkv. 537. 1.) 1813. november 12. (Vjkv. 430. 1.) 1814. november 7. (Vjkv. 442. 1.) 1815. október 30. (Vjkv. 401. 1.) 1816. november 4. (Vjkv. 413. 1.) 1817. október 27. (Vjkv. 569. 1.) 1818. október 12. (Vjkv. 383. 1.) 1819. október 22. (Vjkv. 579. 1.) 1820. október 30. (Vjkv. 199. 1.)