Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Csaba József. Hiedelmek és mágikus eljárások Csákánydoroszlón

54. Ha télen sok a vakondtúrás : sok széna lesz. 55. Simon—Júdás: répát hány. Mencin (Mindenszentek, nov. 1): takarít. 56. Világos újév: jó termést jelent. 57. Kedden és pénteken nem jó aratást kezdeni. 58. Ferenc hete (október 4) a legjobb vetőhét. 59. Teleholdkor ültetett burgonya : bő termést hoz. 60. Ha Szentiván-napján (június 24) esik, akkor feltétlen vess hajdinát, még akkor is, ha vetőmagod nincs és azt venned kell. Ha e napon nem esett, akkor ne vess, még ha a vetőmagod megvan, akkor se. 61. Pacsirtaszólás (első tavaszi) után 14 napra meg lehet kezdeni a mezei munkát. 62. Fábián napján (január 20) nem jó kukoricát vagy burgonyát ültetni. 63. Hosszi szórna — kevés gabna. (És fordítva.) 64. Sok széna — kevés gabna. 65. A kikelt tökhajtás első kapálásakor az egyik kapáló a másiknak mondja: „Odanézz, ki megy ott" Az illető odafigyel, miközben gyorsan, serkentőleg mondja atökhajtásnak: „Szalaggy kistököm, szalaggy kistököm" 66. Hogy sok köles legyen, mikor érni kezd, a kölestáblát háromszor egymásután „mesztelennyen" körül kell futni. 67. Hogy bőséges kölestermés legyen: újhold péntekén, napnyugta után (de napkelte előtt) a gazda lemegy a temetőbe, ott egyik sírról földet vesz a kötényébe. Nenet-jövet senkihez nem szabad szólnia. Még napkelte előtt kiviszi kölesföldjéhez s ott azt háromszor egymás után anyaszült mesztelenen megkerülve: beleszórja a kölstáblába. 68. Aki a kölest elveti, annak a személynek kell ott a boronálást is elvégeznie s ez esetben a madarak nem eszik meg a termést. 69. Hogy a madarak meg ne egyék a kölestermést, elvetés előtt a gazda a vetőmagot zacskóstól a hátsó bal kerék küllője között háromszor egymás után egyik kezéből a másikba átveszi. 70. Hogy a madarak a kölestermést meg ne egyék: a földet napkelte előtt háromszor egymás után meg kell kerülni, miközben az illető a miatyánkot imádkozza, de olyformán, hogy az imát mindig ott kell — azon a helyen — befejezni, ahol megkezdte. Az imát a vízbenholtakért kell elmondani. Minden kerülőnél egy-egy gombot kell kötni a gatyamadzagra. Hazaérve a gatyát az illető leveti s a héba (padlás) teszi. Ott marad az mindaddig, míg a köles be nem érett s azt be nem takarították. 71. Hogy a madarak a kölest meg ne egyék: a vető, három szemet tesz belőle nyelve alá. Senkihez szólnia nem szabad. Vetés befejezése után a harmadik határban kiköpi. 72. Hogy madarak a kölestermést meg ne egyék: eleven macskát ásnak — vetéselőtt— a kölestábla végébe. Köles betakarításának befejezése után el kell távolítani a macska megmaradt részeit a földből, mert különben keserű ízű lesz a köles. Néhai Borsits József egy alkalommal megfeledkezett erről az utóbbi fontos szabályról. Elpanaszolta egy koldusnak, hogy kölese keserű. A koldus tanácsára a keserű ízű kölest, zacskóstól a trágyadombon háromszor megfordította s utána elvesztette az, a kellemetlen kesernyés ízt. Adatközlőim közül ki kell emelnem Nardai József községi sertéspásztort (78 éves), aki még hitt a babonákban, sőt maga is foglalkozott az állatoknak kuruzsló eljárással való gyógyításával. A fentebb közöltek összegyűjtésénél nagy segítségemre voltak még: Bálin Ferenc Kriszli 1Ъ éves, Bucsi Jánosné 68 éves, Cser József cipész 76 éves, Fekete János Drákszler 70 éves, Kardos Mária Dóri 71 éves, Sipos Antal 80 éves és Törő József csendőr 76 éves, — mindannyian csákánydoroszlói lakosok. 215