Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében

ból kis madarat tettek rá.

158 Hölvény községben (Bars m.) a gazdasszonyok a lakodalomra való készülésnél teknővakarikból „menyasszonyt és vőlegényt" sütöttek.

159 (Amikor a vőlegény a menyasszonyhoz ment látogatóba, megmutatták neki a bábut : — No, csak ilyen menyasszonyod van ?) Mátraszentimrén az örömkalácsot a bérmaanya süti meg, aki egyben nyoszolyóasszony is. Igyekszik jól elkészíteni, nehogy megszólják. Százasokba kerül egy nagyobb fajta örömkalács, mert nagyon sok tojás, tejfel, cukor, mazsola kell bele. Tetejére rózsát, madarat tesznek tésztából és egy letisztított faágat aranyozott és ezüstözött diókkal és almákkal.

160 Széphalom és Hosszúláz községekben (Zemplén m.) minden meghívott család küldött a lakodalomba a lakodalom előtti napon 1—2 kalácsot. Ezek annyiban különböztek csupán az ünnepi fonott kalácstól, hogy nagyobbak voltak. A lakodalom napján a menyasszony verses búcsúztatása előtt a vőfélyek ünnepélyes menetben kísérték a lakodalmas házhoz mindkét nyoszolyóasszonyt, akik erre az alkalomra 5 — 5 gyönyörűen feldíszített hatalmas nyoszolyókalácsot sütöttek. A nyoszolyóasszonyok fehér ruhával letakart kosárban vitték a kalácsokat és megérkezésük után minden jelenlevőnek adtak egy szelet kalácsot, a násznagyok pedig egy pohár borral kínálták meg azokat, akik kaptak a kalácsból. Kalácsosztás előtt a vőfély a nyoszolyóasszonyokat külön felköszöntötte. A menyasszony búcsúztatásán mindenki ott volt, ott lehetett, ha kíváncsi volt reá, azonban a szekérre, amely a násznépet a templomba vitte, csupán a meghívottak ülhettek fel.

161 A legszebb és a legnagyobb kalácsot a menyasszony maga sütötte: ez volt a menyasszonykalács. 3 kg fehér lisztből, 5 dkg élesztőből, 1 /2 kg cukorból és 3 tojásból készült. Ebből annyi tejjel kevertek tésztát, amennyit a liszt felvett.

162 Az élesztőt először tejbe áztatják, azután keverik dagasztáskor a tésztába. Amikor a tészta szépen megkel, kiszakítják. Három cipót vágnak belőle, mindegyiket kisodorják, majd mindhármat összefonják. A tésztából rózsákat vágnak reá: ezek a sütésnél szépen kinyílnak, mint a valóságos virág. Tojással jól megkenték a kalács tetejét és keskenyszélű kalácssütő tepsiben sütötték ki. Az első világháború előtt csak cserépből készült kerektepsiben, azóta inkább hosszú pléhtepsihen sütik ki a menyasszonykalácsot. 158 Kiss LAJOS: A hódmezővásárhelyi ember eledelei. Ethn. XXXIV-XXXV. (1923-24.) 173. p. 159 Néprajzi Múzeum EA: 3068. sz. (SÁFÁR SÁNDOR gyűjtése 1941-ben.) 160 NiNA; ix. 15/1. sz. (DEISINGER MARGIT gyűjtése 1953-ban.) 161 Saját gyűjtés 1959. okt. 3-án: Vasi Ferencné 52 éves (Széphalom) és Kájel Jenő 57 éves, valamint 79 éves anyja közlései. 162 V. ö. a 110. jegyzettel. 37. kép. Lakodalmi életfa vázlatos rajza a hosszúperesztegi énekeskönyv címlapján. (Savaria Múzeum Néprajzi Kézirattára) 201