Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében

konzervált sütemény. Ilyenek az őrségi és a rábaközi perecek.

72 A kött kemenceperecet jobb módú parasztházaknál kenyér helyett is fogyasztották a századforduló és az első világháború között. A reggeli kávéhoz rendszeresen ettek perecet, magánosan fád ételnek tartották.

73 (28-30. kép). Uraiújfaluban, Répcelakon, Bükön, Ölbőn régebben a lakodalomra nagyon sok perecet sütöttek. A jó perechez hétféle anyag kellett: liszt, zsír, cukor, tojás, tejszín, rum, élesztő. Húsz tojással gyúrt tésztából 80—90 perec készült, ehhez egy deci rumot szoktak tenni. A perectésztát nemcsak keverték, hanem keményre gyúrták és fejsze fokával egy óra hosszat is verték a küszöbön. Fehér ruhába takarták és úgy ütötték, hogy az egész utcán hangzott. Utána pihentették, majd sütés előtt nagyon forró vízbe tették egy-két percre. A perec sütésénél a forró kemencét nagyon kellett vigyázni, mert mire a hátulját rakták, az eleje kész lett. Vigyázni kellett, hogy a hideg kemencében el ne fonnyadjon, a forró kemencében pedig ki ne púposuljon. A perecet egy héttel előbb is megsütötték, mint a lakodalmat tartották, mert a jó perec az idővel nem sovánkodik (keménykedik) meg, hanem annál porhanyóbb (omlósabb), minél tovább áll. Két hónapig is ízletes marad a jól elkészített perec.

74 (31. kép.) 31. kép. A lakodalmi perec kiszedése a kemencéből. Szalafő-Pityerszer, Vas rmgye. 1950. Az Őrségben manapság a kalács, a perec, a cipó, a bugda mind egyféle kelt tésztából készül. KARDOS LÁSZLÓ szerint ezek a tészták jelenlegi gyakorlatukban félszázadnál alig öregebb vívmányok. Mivel előbb nem ismerték a kelesztés fejlettebb módját, a savanyú kelesztést, kalácsot, fonott perecet, bugdát nem sütöttek, ill. ezek a sütemények sokkal 72 Saját megyfigyeléseink alapján. L. a 47. jegyzetnél is. 73 MÁRTON: i. m. 65. p., BAKÓ: i. m. 417. p. 74 Helyszíni megfigyelések alapján. V. ö. a 47. jegyzettel. 184