Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében

kezdetlegesebbek voltak, mint amilyen minőségben ma ismerjük. Az őrségi cipukalács tkp. tökmaggal, lekvárral, dióval, mákkal töltött kerek kalács volt akkor is, amikor csupán kenyértésztából készült. Az őrségi fonyottperecet — megfigyeléseink szerint is — manapság tejjel, tejföllel, vajjal, zsírral, élesztővel kevert finom tésztából készítik, a legrégebbi időkben azonban kelesztetlenül készült, s csupán fehérebb lisztből, mint a kenyér. A tésztát manapság kétszeri kelesztés után karvastagságú ágakra, rudakra szaggatják és két rúdból karperecszerűen kerekre fonják. Van egy ágból csavart, vagy sima perec is. Régebben egyszerűen a kemence földjén sütötték meg, ma tepsiben sütik. Ma is készítenek kelesztés nélkül ún. gyúrt vagy zsíros perecet, melynek ugyanaz a tésztája, mint a gyúrt pogácsának. A lakodalmi kerekes kalácsok és a perecek a legrégebbi időkben sok ágból font üres kalácsok voltak. Némelyik oly nagy volt, mint egy asztal. Nem is a rendes kemencében sütötték, nem fért volna bele, hanem a hatalmas gerencsérkemencékben.

75 (32. kép) 32. kép. A lakodalmi fonott perec készítése. Szalafő — Felsőszer, Vas megye 1950. Békés megyében a lakodalom előtt egy nappal sütik ki a lakodalmi kulcsoskalácsot. NAGY GYULA az orosházi kulcsoskalács készítéséről írott tanulmányában a kulcsoskalács magyarországi elterjedésével is foglalkozik. Bár adatai csak nagy vonalakban jelzik a kulcsoskalács előfordulásait, úgy látja, hogy a kulcsoskalács hazája Északnyugat-Dunántúl. Megfigyeléseink szerint is Győr, Sopron és Vas megyében ismerik leginkább a kulcsos75 KARDOS LÁSZLÓ: AZ Őrség népi táplálkozása. Bp. 1943. 122 — 125. p. 185