Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Kádár Zoltán: A II. századi savariai mitologikus sírkövek ikonográfiájáról

tileg a halál mitologikus kifejezései

6 a túlvilági boldogságra, helyesebben túláradó bőségre utaló bacchikus kompozíció — a párducok közti kantharos következhetett,

7 (gyakori ez a képtípus, ilyet láttunk C. Sempronius Marcellinus sírkövén is). Az alatta szereplő mitikus kompozícióról Paulovics István azt írta:,,... nem nehéz a hajóra lépő Iphigeniát felismerni. Fellépő jobb lába alatt előreeső ruhás alak egyik (bal) lába látható ; analógiák szerint ez Thoas király vagy annak szolgája (szolganője) lehet. Orestes és Pylades segítik Iphigeniát Taurisból való menekülésében."

8 Ezt a magyarázatot fogadták el Erdélyi Gizella is, aki felsorolja a pannóniai és külföldi — szerinte analóg — Iphigenia ábrázolásokat, azonban megjegyzi: ,,a jáki töredéken Iphigenia jobbról lép fel a hajóra, amely tehát úgy látszik, a rajta álló Pylades-szel és esetleg Orestes-szel az egész képmezőt kitöltötte. A bárkán túl már a tenger következnék, a jelenet kifejlése így csak jobbfelé történhetett volna; itt tehát úgy látszik, nagyfokú lerövidítéssel állunk szemben."

9 Erdélyi Gizella utalt az Iphigenia menekülését ábrázoló különböző provinciális ábrázolásokra, amelyek a klasszikus típushoz híven

10

, a papnőt testhezsímuló chitonban és szélesöblű himationban ábrázolják, egyébként kompozíciónálisan is annyira egyöntetűek, hogy Iphigenia — miként a klasszikus emlékeken — ezeken is, mindig jobbrafordulva nyújtja kezét bátyjának.

11 Figyelemreméltó, hogy az említett szerző a tanulmányának megjelenése óta közzétett Pannóniában újabban előkerült hasonló szepulchrális emléken, amelyet a székesfehérvári múzeum őriz, — a menekülő Iphigenia ugyanilyen beállításban szerepel.

12 A szóbanforgó képtípusnak sajátos változatát képviseli egy bjelovári sírtáblatöredék jelenete, amelynek előterében a balról jobbra lépő ruhás nőalakot egy fegyvertelen ifjú segíti a hajóra, a háttérben balról városfal látható, jobbról pedig harcosok állnak.

13 A jelenetben a publikáló Brunsmid Médeia és Jászon menekülésének ábrázolását vélte felismerni.

14 Ezt fogadja el említett tanulmányában Erdélyi Gizella is, azonban megjegyzi, hogy „feltűnő a harcosokkal szemben Medeát a hajóra segítő Jászon fegyvertelensége."

15 Ez utóbbi sírtáblán, amely Erdélyi Gizella szerint a viminaciumi kőfaragóműhely körében a II. század I. felében, — tehát a jáki sírkővel egyidőben készült — Brunsmid nézetével szemben valószínűleg Heléna elrablásának jelenetét ábrázolta a kőfaragó. A Médea történetét ábrázoló szakofágokon sohasem szerepel ilyen jelenet, egyébként pedig a fegyvertelen Jászon alakja ebben a drámai feszültségekkel súlyos küzdelmekkel teli történetben egyedül a kolchisi bika megfékezésével fordul elő,

16 a menekülés jelenetében nehezen elképzelhető. A majdnem ruhátlan, fegyvertelen ifjú alakja, aki hajóba segíti a nőt, csakis Paris-Alexandros lehet. Heléna hajóraszállásának jelenetét az antik plasztika különféleképp ábrázolta: egy etruszk szepulchrális urnán a hasonlóképpen hosszú tunikába és a 6 Cumont, Fr., Recherches sur le symbolisme funéraire des romains, Paris (1942) 297: 4. j., 407. sk. 7 Szimbolikus jelentésükre: Macchioro, V., Il simbolismo nelle figurazioni sepulcrali romane, Napoli (1909) 173. 8 Paulovics L, Lapidarium Savariense, Act. Sav. 2., Szombathely (1943) 30. sk. 9 Erdélyi G., Arch. Ért. 77 (1950) 77. 10 Erdélyi G., Magyar Múzeum, 1947 (publ. 1948/1. skk) az Óbudán talált Iphigeniaábrázolásos szarkofágtöredékről s annak sirmiumi kapcsolatairól); U. ó'., Arch. Ért. 77 (1950)77. 11 V. ö. Amborsetti, G., s. v. „Ifigenia" Encicl. dell'arte classica ed orientale, IV,Roma(1961) 93. skk (emlékek felsorlását irodalmukkal: 96.) Orestes és Iphigenia menekülésének ábrázolása az összes szarkofágokon azonos — balról jobbra haladóirányú kompozícióba illeszkedik, a halottakat pedig mindig hátrazuhanva ábrázolják (a jáki kövön — mint említettük — a fekvő nő elörezuhan!): Robert, С., Die Antiken Sarkophagreliefs, Berlin, II (1890) LVII-LVIII. t. 12 Fitz /., István Király Múzeum Közleményei, E. sor 3. sz. Székesfehérvár (1959) 9. t. 13 Brunsmid, J., Archeoloske biljese iz Dalmacije i Pannonije, IV, VHAD, N. s. V (1901) 126. sk, 88. kép; - Erdélyi G., Arch. Ért. 77 (1950) 77, XVI. t. 3. kép. 14 Brunsmid, J., i. m. 127. 15 Erdélyi G., i. m. 77. 16 V. ö. pl. Robert ,C, i. m. LXI. t. 162