Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)
Szentléleky Tihamér: Az Iseum jelentősége Savariában
A cognomenek vizsgálata is lényeges fényt vet a város II. századvégi történetére. Nagyobb százaléka a cognomeneknek itáliai, szűkebben aquileiai eredetre mutat, de ezek mellett megtalálhatjuk az Észak-Afrikából és Délgalliából származókat is. Provinciánk és Afrika provincia között a kapcsolatok ebben az időben általánosan ismertek. Itt csak Septimius Severust és Claudius Claudianust említjük meg, akik vezető személyiségei voltak ennek a kornak és kik Afrikából származva, Felsőpannóniai helytartói lettek. 29 Elég nagy számban találhatók a már említett keleti cognomenek, míg a negyedik és ötödik curiában a romanizált pannóniai benszülöttek cognomeneivel is találkozunk. Jelentősen kibővíti ismereteinket éppen a II. századvégi Savaria történetére vonatkozóan a feltárt szentély és szentkerület, valamint a Numinibus kezdetű feliratos kő. A markomann betörések az eddigi feliratvizsgálatok és ásatások szerint feltehetően már 167-től Savariát is súlyosan érintették. 30 A zaklatások azonban még tovább is tarthattak, ahogy ezt éppen az egyik jelentős éremlelet bizonyítja. Commodus 188-ban éppen Pannóniában tartózkodott, hogy a germánok ellen még egy nagyobb akciót vezessen. 31 A 188-ban állított felirat valamint az ez időben készített szentély és hatalmas szentkerület összefüggésbe hozható a császár látogatásával Pannóniában. Itt különösen kiemelhető a központi szentély-épület jelenetes fríze, mely az alexandriai istenségek (Osiris, Isis, Harpokrates, Anubis) hatását, de legalább ilyen mértékben a császár-kultusz hatását is tükrözi. 32 'A főfelirat mellett elhelyezett koszorút tartó két Victoria alak, bár sablonos ábrázolása ennek a kornak, mégis itt a császár győzelmére is utalhatott. A reliefes friz oldal-szakaszán Herkules alakja látható, de jobban megfigyelve, még Commodus arcvonásai is kirajzolódnak a fejen. Ugyancsak Commodus személyére utal az Anubis maszkos pap alakja, a homlokzati fríz jobboldali szakaszán. Ismert, hogy Rómában éppen Commodus császár az Isis szertartás menetében Anubis maszkjában vonult fel. Mindezt egybefogja a friz másik tartalmi jelentése, mégpedig a baloldali főmező, ahol a Sothis kutyán lovagló Isis magát a bőséget és termékenységet is hozza, de Isis-Fortuna — Abbundantia alakjának szerepeltetése szerint azt a termékenységet, melyet a császárság aranykora hozott a világnak. S bár az aranykorról alkotott I. század eleji elképzelések sokat módosultak a válságokkal teli I—II. századi római gondolkodásban, személyhez kötöttebbé váltak — itt jelen esetben Commodus személyéhez kötötté — összekapcsolva a császár személye iránti hálát az akkor uralkodó és éppen Pannóniában győzelmes Commodus császár személyével. Az erősen Commodus személyéhez kötött ábrázolások és a történeti körülmények még azt a feltételezést is megengedhetik, hogy maga Commodus császár is ellátogatott 188-ban Savariába. Savariának a birodalom történetében betöltött szerepére utaló jelentőségeTfleüett az Iseum építési periódusai még a város fő építési korszakaira is fényt vetnek. Mindjobban kirajzolódik a kép, hogy az I. században és a II. század első felében Savaria jóval kisebb kiterjedésű volt, mint a következő két évszázadban. 33 Ebben az időben az ásatások tanúsága szerint e terület még kívül esett a városon. Az első században még kerekalakú kunyhók, majd a II. század első felében lekerekített szögletű, vertagyagfalú épületek állottak itt. 34 Éppen az Iseum II. századvégi fő építési periódusában nagyobbítják meg a várost kapcsolják be a délkeleti külvárosi területet a város belterületébe. A II. század végén azonban még az Iseum északkeleti határoló fala egyben a szűkebb település határát is jelölte 29 Fitz J. Septimius Severus Pannóniai látogatása Arch. Ért. 1956. 30 Barkóczi L. — Bóna I. — Mócsy A., Pannónia története (Budapest 1963) 81. ,82. o. 31 Pelikan О., Slovensko a rimske impérium. (Bratislava 1960) 259. о. 32 Szentléleky T., I. 20. о. 33 Lásd 32. sz. jegyzet. 23., 26. о. 34 Lásd 33. sz. jegyzet. 152
