Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)
Wessetzky Vilmos: Egyiptomi istenek Pannóniában
Ezzel szemben áll az eredeti jellegében és alakjában tisztelt Osiris bronz szobrocskáinak viszonylag gyakori előfordulása a vizsgált területen 17 . Savariaban, Fenékpusztán, Somlójenőn, Bátaszéken, Dunakömlödön, Tevelen, Ács-Vaspusztán. Az egyiptomi istenek nagy számának egy viszonylag kis körre való szűkítése is azoknak az elveknek felelt meg, amelyek az egyiptomi istenek kultuszának elterjedését elősegítették. A halotti kultuszt így Osiris és a szoboralakban már sokkal ritkábban előforduló Anubis képviselik; az utóbbi jellegzetes sakál-, ill. kutyafejű ábrázolását még a rómaipáncél felett is megtartotta, az Osiris szobrocskák pedig teljesen a klasszikus múmia formát őrzik. Harpokrates a gyermekistenség atributumaival amulettként és ábrázolásban is előfordul, de a többi, sokrétű egyiptomi istenelképzelésből a hazai területen csak gyógyító amulettként használva jelenik meg Toeris, vagy ide sorolhatjuk a rohonci Chons szobrocskát is. Az egyiptomi kultuszok központi alakja a császárkorban, tehát a provinciákban is Isis. Görög—római atributumai (Isis Tyché, Pelagia, Fortuna stb.) annak a folyamatnak teljes befejezését jelentik, amelyek — mint erre utaltunk —, már az egyiptomi késői korban megindultak. A teljességet, a legtökéletesebbet, minden jó forrását jelentő istennő jelenik meg az Isis-aretalógiákban, 18 amelyekben Isis személye a görög—római eszmevilág újabb vonásaival is gazdagodott. De hogy mennyire eredeti egyiptomi elgondolásra megy vissza az Isis elképzelések legtöbb vonása, azt az assuani Isis templom egyiptomi himnusza 19 tanúsítja. Ebben már egyiptomi istennőkkel névszerint is egyeztetve jelenik meg Isis alakja. Ő Punt úrnője (ez Hathor állandó jelzője), ő Bubastis, ő Thermutis, ő Sothis, aki a Nílus áradását megindítja, hogy öntözze a két partot: „Sothis nevedben" azaz Te aki Sothis vagy, mondja a szöveg. Ő az istenek lelkének úrnője, amiben a Medinet Madi templom görög Isis-himnuszának megszólítására ismerünk, ő az, akitől minden élet keletkezik a földön, aki védelmez minden gonosztól, ő az asszonyok úrnője, az idő úrnője, és parancsától függ még a sors is. Hogy ez az istennő Fortunával is azonosul, hogy nemcsak a Nílusnak, de a tengerek királynőjévé is válik, az szükségszerű megnevezése csupán a mindenhatóvá válásnak. A savariai nagyszerű Isis oltárok, a kultikus egyedi kancsó, a benne való hit beágyazottságáról tanúskodnak. A scarbantiai Isis-Bubastis oltár tehén ábrázolása a Bubastisszal és Hathorral azonosított Isisnek provinciálisán egyszerű, de jellemző kifejezője. A pogánytelki egyszerű Isis-Fortunák szélesebbkörü elterjedés lehetőségét is megengedik, és külön problémát vet fel a kőbányai aranyozott Isis fej. 20 Legmonumentálisabb emléke természetesen a savarai Isis-szentély, 21 amelynek története, szerkezete, más előadások anyagához tartozik. Amikor a pannóniai provinciát is meghódító egyiptomi istenek kultuszában a lényeges elemekben az egyiptomi jelleg megmaradása mellett igyekeztünk érveket felhozni, és azt a késői egyiptomi, részben változott istenelképzelésekkel magyarázni, akkor példának hozhatjuk fel az egyiptomi kultuszoknak egyik legnagyszerűbb emlékét a savariai szentély Isis-Sothis ábrázolását. Felvethető a kérdés, hogy az assuani Isis-himnusz Nílust indító Sothis-Isise változott elképzelésben jelentkezik-e a kutyán lovagló Isis alakjában. Sothis, ugyanúgy mint Thermuthis is 17 A császárkori egyiptomi kultuszokra magyarországi (pannóniai) területen, és az erre vonatkozó irodalomra 1. Wessetzky V.: Die ägytischen Kulte zur Römerzeit in Ungarn, Leiden, 1961. 18 D. Müller: Ägypten und die griechischen Isis-Aretalogien. Abh. d. Sächsischen Akad. d. Wiss. zu Leipzig. Phil.-Hist. Klasse Bd. 53, Berlin, 1961. 19 /. De Morgan: Catalogue des monuments et inscriptions de l'Egypte antique, I. 55. Wien, 1894. A szövegre 1. D. Müller id. m. 89-90. го Wessetzky id. m. részletesen. 21 Szentléleky T. részletező munkáit és a régebbi irodalmat 1. и.о. 31 ff. 144
