Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Verseghy Klára: Adatok a Praenoricum zuzmóflórájához

A Praenoricum flórajárásai közül zömben a vasi flórajárás (Castriferreicum) zuzmóival foglalkozunk. A másik flórajárásnak, a Lajtaicumnak hazánk területére eső részéről nincs lichenológiai adatunk. Ugyanígy nagyon kevés adat áll rendelkezésre Petovicum (Göcsej) területéről is. Ennek oka, hogy ez a terület zuzmókban nagyon szegény. Bár Délnyugat-Dunántúlon Pócs T. és Károyli A. végeztek nagyobb és részletesebb gyűjtéseket, gyűjtőterületük azonban nagyobbrészt a mai értelemben nem a Petovicumhoz, hanem a szomszédos praeillyricumi flóravidék Saladiense flórajárásához tartozik. A vasi flórajárásban (Castriferreicum) a legérdekesebb és ritkább fajok az Őrségből (különösen Szőce környékéről) ismertek. Ezért az Őrséget az enumeratióban к álon megjelöltem. Itt található pl. a piros termésű, montán jellegű, nálunk ritka Cladonia coccifera és Cl. digitata, a submontán Physcia leptalea és Baeomyces roseus, továbbá a Lecidea contigua, Physcia obscura. Csak ezen a területen él nagy egyedszámmal a Cladoniák számos faja. (Pl.: Cl. cornutoradiata, Cl. leptophylla, Cl. furcata, Cl. squamosa. Cl. rangiformis, stb.) A Praenoricumban és Noricumban egyaránt előforduló fajok: a Lobaria pulmonaria, Peltigera aphtosa, Baeomyces roseus, Cladonia coccifera, Cl. digitata, Cl. cornutoradiata, Cl. cornutoradiata f furcellata, Cl. cornutoradiata var. subulata, Cl. furcata, Cl. rangiformis, Cl. rangiformis var. pungens, Parmelia dubia, Parm. glabra, Alectoria jubata, Usnea hirta, Physcia nigricans. Ezek közül nyilvánvalóan a hegyvidékről (Noiicumból) lehúzódott fajok: Lobaria pulmonaria, mely dombvidéken ritka, de hegyekben és magas hegységekben gyakori (Anders, 1928); a montan jellegű Peltigera aphtosa, Peltigera variolosa Cladonia coccifera, Cl. digitata, továbbá a Parmelia dubia, Baeomyces roseus, Alectoria jubata, Usnea hirta. Megjegyzendő a Cladonia rangiformis széleskörű előfordulása az egész Praenoricum, valamint a Noricum területén is. A Saladiense flórajárásban viszont ismeretlen. Ez a faj hazánkban az Alföldön homokon, a Magyar Középhegységben pedig száraz lejtőkön fordul elő. A Praenoricumban és a Noricumban csarabosok vagy fenyvesek savanyú talaján él. Úgy látszik szárazságkedvelő (xerotherm) faj, melynek létfeltételeinél elsődleges szerepet játszik a száraz környezet, s csak másodlagos a talaj pH-ja. A Praenoricum nyugati és keleti-délkeleti szomszédos területeivel, a Noricummal és a Saladiense-vel általában közösek a közönséges, gyakran előforduló, széles ökológiai igényű fajok: pl.: Cladonia coniocraea f. ceratodes, Cl. ch/orophaea, Cl. fimbriata, Cl. furcata, Cl. pyxidata, Lecanora carpinea, Parmelia caperata, P. fuliginosa, P. furfuracea, P. physodes, P. sulcata, Evernia prunastri, Ramalina farinacea, R. pollinaria, Xanthoria parietina, Physcia pulverulenta, Anaptychia ciliar is, Lepraria aeruginosa. A Praenoricum átmeneti jellege lichenológiai vonalon akkor fog valójában beigazolódni, ha egyrészt, további kutatásokkal jobban megismerjük ezt a területet, valamint a környező vidékeket, másrészt tisztázódik egy-egy kérdéses faj áreája. Ökológia. A zuzmók elterjedését, virulenciájukat, továbbterjedésüket erősen befolyásolja az aljzat (substratum), amin élnek. Ismerünk kérgenlakó, földönlakó és mohon vagy füvön lakó fajokat. A területről ismert fajoknak több mint háromnegyed része (77%-a) kérgenlakó, 22%-a földönlakó, s csak 1% mohonlakó. A kérgenlakók főként lombos fák törzsén vagy kidőlt tönkjén élnek; csak néhány lombos faj él fenyőn. (Parmelia physodes, Parmeliopsis ambigua) kövön lakó fajok nem kerültek elő, mivel a területen a természetes sziklák a geológiai adottságokból kifolyólag hiányzanak. 56