Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Dorner Mária: A Savaria Múzeum népművelési tevékenysége 1951-től 1963-ig

kapcsolatban, különösen az 1920-as évek derekán, amikor egyesek szembeszálltak azzal a felfogással, hogy a múzeumok népművelő munkát is végezzenek, mert szerin­tük ezzel lealacsonyítanák a „tiszta tudomány felszentelt csarnokait". 2 Az elmúlt évek vitái során kialakult az a meghatározás, amely szerint a múzeu­mok sajátos, tudományos - népművelő intézmények. Feladatuk a gyűjtó'területükön fellelhető muzeális értékű emlékanyag tervszerű és tudományos gyűjtése, felkutatása, szakszerű múzeumi kezelése, megóvása, tudományos hitelességű feldolgozása, érté­kelése, valamint ezeknek az eredményeknek a dolgozók széles tömegei számára hozzáférhetővé tétele az ismeretterjesztés kialakult módszereivel, formáival. A mú­zeum munkája kettős jellegű, melyek összefonódnak egymással, kiegészítik egymást. Nem lehet tudományos tevékenységet elképzelni és egyoldalúan folytatni népművelő munka nélkül, mert ezzel az végső célját és értelmét veszítené el. Ugyanakkor lehetet­len korszerű színvonalas népművelő tevékenységet kifejteni tudományos kutató és értékelő munka hiányában. E kettős múzeumi munkában meg kell találni a helyes arányt, mert a gyűjtés és feldolgozás nem válhat öncélúvá, szoros kapcsolatot keli fenntartani a mindennapi élettel, figyelembe kell venni a dolgozók kívánságát, szocializmust építő országunk célkitűzéseit, kulturális programját. 3 A múzeumok népművelési szerepe azonban lényegesen különbözik a népművelés szűkebb területére tartozó intézményekétől. Amíg az utóbbi a tudomány és kultúra minden területéről nyújt ismereteket, addig a múzeum saját kutatómunkájának ered­ményeit közvetíti a tömegekhez, tudományos rendszerezésű tárgyi és dokumentációs anyagával alátámasztva annak igazságát. Fontos és halaszthatatlan feladat, hogy a jövőben megszüntessük a népművelési tevékenység terén mutatkozó elmaradást és felzárkóztassuk a tudományos tevékeny­ség színvonalára. E cél érdekében szükséges, hogy számbavegyük és tisztázzuk azokat a feladatokat, amelyelyekkel emelhetjük a múzeum népművelési munkájának ered­ményességét és kimeríthetjük azokat a lehetőségeket, melyek a múzeumok mai fejlettségi fokán adottak. Mint már hangsúlyoztuk, a múzeumnak nem csupán az a feladata, hogy össze­gyűjtse, megőrizze és feldolgozza a területén fellelhető — múzeumi szakágainak meg­felelő — tárgyi, írásos emlékeket és egyéb dokumentumokat, hanem kutatómunkáját mindenki számára hozzáférhetővé, minden szinten érthetővé tegye, tehát a tudomá­nyos munkával egyenrangú népművelési feladatokat is ellásson. 4 A Savaria Múzeumban e sokrétű feladat elvégzése az ismeretterjesztés főbb módszerei alapján, vizuális, szóbeli és írásos úton történik. A vizuális ismeretterjesztés nagy tömegekhez szóló, élménytadó, a mondanivalót tárgyi bizonyítékokkal alátámasztó formája a kiállítás. 5 A szóbeli ismeretterjesztés alapja az előadás, amelyre az előadássorozat, a tan­folyam, valamint a szakköri tevékenység is épül. Ugyanakkor szóbeli módszerhez - Balassa Iván: A Magyar Múzeumok Történetének Kutatása. Múzeumi Közlemények. 1963. 2. sz. 6-7. ;{ Béni Miklósné; Múzeumi eredmények, múzeumi tervek. Népmüvelés. X. évf. 1963. 5. sz. 5. Vö.: Liptai Ervin: Múzeumaink hivatásáról. Országos Múzeumvezetői Konferencia. 1961., 4 5 6. sz. 2—3. 4 Kiss László: Múzeumaink a statisztika tükrében. Múzeumi Híradó. H. n. év. n. 12. Vö.: Katona Imre : A múzeumi népművelés néhány kérdése. Csongrád megyei Múzeumi Füzetek. \. sz. 3. 5 Katona Imre : 1. m. 8. 322

Next

/
Thumbnails
Contents