Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Dömötör Sándor: Horvát parasztviselet ábrázolások 1837-ből a Savaria Múzeumban

Monyorókeréki Erdődy névvel cserélte fel, s ily módon az Erdődy család megalapítójának tekinthető. Utódai közül többen nemzedékeken át viselték a horvát báni méltóságot, s különösen a törökök elleni merész fellépésükkel fontos szerepet töltöttek be a horvát történelemben.

3 1544-ben a törökök Erdődy Pétertől elvették Monoszló várát és csak 1565-ben sikerült alaposabban megvívniuk egymással.

4 1607-ben Erdődy Tamás elnyerte az örökös varasdi főispánságot, ezzel a címmel együtt azóta használták az Erdődyek a „Monoszló örökös ura" címet is, bár idővel a monoszlói uradalom és a varasdi főispánság egy másik ágból származó Erdődy Györgyé lett, aki 1848-ban még varasdi főispán volt. Unokatestvére, Erdődy Zsigmond (1775—1815) Erdődy Jánossal közösen bírta a monoszlói uradalmat a vépi, császárvárosi, ebergényi és drecsiszloveci uradalmakkal együtt, s utódai is az örökösödési arány szerint osztoztak jövedelmén.

5 Erdődy Zsigmond fia, Erdődy Sándor, a parasztviseleteket festegető földesúr 1804-ben született. Vas megye örökös főispánja és Várasd város örökös kapitánya volt, reformokért lelkesedő, becsületes gondolkodású ember. Érdeklődése sokfelé levő birtokrészein dolgozó parasztjai érdekesen különböző sajátosságai felé fordult és a nemzetiségek ébredését jelző divatos képek mintájára, reális aprólékossággal örökítette meg azokat. Mintái lehettek В ikk e s s y , J a s с hk e és Csaplovics 1816—1820 között füzetekben, sorozatokban megjelent, magyar és horvát népviseletet bemutató művei és eszméi, amelyeket a korabeli újságok és folyóiratok állandóan és feltűnően ismertettek.

6 Erdődy Sándor örökölt hivatalain kívül az 1840—44-iki magyar országgyűlésen, mint kiváló ellenzéki szónok lett népszerű ember. A reformpárthoz tartozott és Batthyány Lajos miniszterelnök őt szemelte ki az 1848-iki második, de meg nem alakult magyar minisztériumba külügyminiszternek. Nagy barátja volt a tudományoknak, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának. Különösképpen érdekelték a művészetek, hiszen maga is szépen festegetett. Kiemelkedő szerepe volt a Magyar Képzőművészeti Társulat megalapozásában, melynek másodelnöke lett.

7 A Moslovacka gora területéről Hranlovich Henrik írja a századfordulón, hogy az irodalomban nem volt eléggé ismert. Nem esett a szokott közlekedési vonalakba, s noha alig 50 km-re van Zágrábtól, nem gondoltak alaposabb föld- és néprajzi leírásával. A feudális földbirtokosok (mint pl. az Erdődyek is) nem törődtek birtokaik fejlesztésével, természeti kincseik kiaknázásával. Erdőkoszorúzta várromok árulkodnak arról, hogy ez az úttalanság valamikor védelmi célokat szolgált. Az Erdődyek által emelt moszlovinai vár egy lőszdomb tetején áll. Közelében tekintélyes római falak maradványai voltak még a XIX. század végén is. Élénken élt a hagyomány, hogy a falakat Claudius római császár építtette az általa telepített szőlők védelmére.

8 Fényes Elek is megemlékezik arról, hogy „a moszlavinai (Mons Claudius) vörösbort sokan a burgundiainak eleibe teszik".

9 A vár igen nagy főépületből, két kisebb kastélyból (lakóépületből), kápolnából, gazdasági épületekből és egy 3 Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel. Pest 1857. I, 101., IV., 60—61., 70—71. Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. Bp. 1912. III., 455—8. Sziklay—Borovszky: Vasvármegye. Bp. 1898. 564. 4 Budai: Lexicon. Nagyvárad 1804. I., 602., 604. 5 Nagy Iván: i. m. 70. 6 Kresz Mária: Magyar parasztviselet 1820—1867. Bp. 1956. 121. 7 Sziklay—Borovszky: i. m. 585. 8 Osztrák—magyar monarchia írásban és képben. VIII. (Horvát-Szlavonország) Bp. 1901.. 527—529. 9 Fényes Elek: Magyar Országnak . . . mostani állapottya. Pest 1839. V., 249. 17 Vas megyei Múzeumok Értesítője 257