Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)
Bárdosi János: A Savaria Múzeum rovásfái
A rovásjelek továbbélése a mai egyszerű számolásmódokban A fentiekhez hasonló egyszerű számolási, ill. nyilvántartási módok még napjainkban is megtalálhatók megyénk területén. Ma már az egyes jegyeket nem késsel, bicskával róják fel pálcikákra, botokra, lécekre vagyis rovásfákra, hanem ceruzával, krétával v. egyéb író alkalmatossággal jelölik papírra, táblára, egy darab deszkára, ajtóra, a szőlőprés főfájára, a cséplőgép hátoldalára stb. Ezek csak alkalmi, ideiglenes feljegyzések. Korántsem olyan maradandó értékűek, mint a rovásfák, melyeket huzamosabb ideig, néha évekig, évtizedekig megőriztek, mint elszámolási bizonylatokat. Az ilyen feljegyzésekre pl. terménybetakarítás, gabonacséplés, szüret stb. alkalmával kerül sor, amikor a gazda minden egyes zsák vagy kosár terményt, dézsa ill. sajtár mustot, mint egyenlő egységet, egy-egy függőleges vonalkával jelöl. Az ilyen jelölésmódot, nyilvántartást a parasztember egyrészt önmaga számadásának tekinti, másrészt ezzel viszonylag ellenőiizheti, a munkálatokat végző idegenek tevékenységét is. Cséplőgépnél pl. gyakran tapasztalható, hogy a gazda annak ellenére, hogy a mázsálás mindenegyes tételét pontosan felírják (legtöbbször már ketten is; a mázsáló, zsákaggató v. faros és a cséplőgépellenőr), mégis jelzi egy-egy vonalkával a lemért zsákok számát, nehogy „véletlenül" egy zsákot kétszer tegyenek mérlegre, vagy egyet eltüntessenek. Újabban legtöbb helyen 6 zsákot tesznek egy-egy mérés alkalmával a mázsái a. Ezért a gazda 6 függőleges vonalkát húz és a hatodikat áthúzza, miáltal az keresztalakú lesz. Ez minden hatodiknál ismétlődik, hogy pontosan tudja a keresztek összegéből, hány mérés történt.3 Pl: 11111 + 11111 + 11111 + Azonos gabonaneműnél és azonos nagyságú zsákoknál csak egészen minimális eltérés lehet 6 — 6 zsák együttes súlyánál. Ha egy zsákot kétszer mérnek, v. eltüntetnek, azonnal szembetűnik a gazdának, hiszen a legtöbb esetben nem azért jelöl így, mert nem tud számolni, hanem azért, hogy ne kelljen „fejbe tartani"-a, megjegyeznie, hány zsákkal mértek le és hány mázsálás volt. Ha az egyszeri mázsálás összegét annyiszor veszi, ahány keresztet jelölt, akkor nagyjából megkapja a végösszeget, így könnyűszerrel ellenőrizheti, hogy megvan-e minden zsák gabonája a súlynak megfelelően. Néhol a 6 zsák jelölése úgy történik, hogy az 5 függőlegesen húzott vonalkát a hatodikkal áthúzzák. •- • • • ! I M I 5 zsák mérése esetén pedig a 4 függőleges vonalkát húzzák át az ötödikkel: "-ГГГГ Ez utóbbi cséplés alkalmával csak elvétve tapasztalható. Ezt a nyilvántartási ill. ellenőrzési módot napjainkban még a termelőszövetkezetekben is alkalmazzák néhol. A gyögyöshermáni (ma Szombathely V. ker.) gépállomáson megvizsgáltuk a cséplőgépeket és az ES-42 „30531 gyártási számú cséplőgépen — a zsákaggató feletti felfelé nyitható ajtón — ceruzával jelölt rovásjegyeket találtunk. Mint később megtudtuk, e cséplőgép 1962-ben a toronyi Rákóczi MTSZ-ben, 1963-ban pedig a Savaria MTSZ-ben dolgozott és a jeleket a két Tsz valamelyikében „írták" rá. A Savaria MTSZ-hez tartozik Szombathely 3 peremkerülete, melyek 1950 előtt önálló községek voltak: Kámon (Szhely VII. ker.), Herény (Szhely VIII. ker.) és Ólad (Szhely IX. ker.). E cséplőgépen tizes csoportosításban találjuk a rovásjegyeket. 9 függőleges vonalkát vízszintesen köti át a tizedik vonal: } j j i Г ^ ^° ''^ en ti zes csoportosítású rovásjelölést (jelöléscsoportot) találtunk ezen a cséplőgépen. 21 és 20, majd 3 tizes jelöléscsoport külön van bekeretezve, amik más gabonaneműt jelöltek. Szakonyi László, 50 éves. Szombathely. 1964. 244
