Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Bárdosi János: A Savaria Múzeum rovásfái

szegelésen kívül a fej nélküli végeket csappal, vagy penisszel is ellátták. Ezek a kiálló csapok aztán a fejre metszett lékekbe illeszkedtek s ezzel a rovás egymás mellé illesztett párjait a legmesszebbmenő pontossággal megrögzítették".

20 Szegeléssel is ellátott rovásfa csak egy van gyűjteményünkben, a kettős fejelésű és csapos csatlakozású baltavári adórovásfa, mely valóban tökéletesnek mondható. A bemutatott kevés számú rovásfából még az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 1. Az egyes rovásfáknál az oldalélek lefaragásával jelölték a kötelezettségek teljesítését, vagyis a kirótt terhek kiegyenlítését, kifizetését. Tehát itt is érvényesült bizonyos fokig az ellenőrzés, mivel általában a szolgáltatással egyidejűleg a szolgáltató előtt hasították, faragták le. 2. A páros rovásfák összeillesztési módja — mint a fentiekből kitűnik — nagyon lényeges volt, mert ez ellenőrzési célt szolgált és a csalást szinte teljesen lehetetlenné tette. A csatlakozási mód — mint már említettük — a baltavári adórovásnál a legtökéletesebb, a fuvaros rovásfáknál és a forintos rovásnál egyszerűbb. A fuvarozó rovásfejeken található ceruzás számok és függőleges záróvonalkák még a pontos illeszkedésen túlmenően további ellenőrzési célt szolgáltak. 3. A rovásfákon az alábbi jegyeket, jelölésmódokat alkalmazták a mennyiségi egységek jelölésére: 1 egység jelölésmódja minden esetben: I 5 vagy ötödik egység jelölésmódja háromféle : V, /, N . 10 vagy tizedik egység jelölésmódja ugyancsak egységes: X. A két utóbbinál tehát azonos jegyekkel jelölik az 5 vagy ötödik, illetve a 10 vagy tizedik egységet, pedig a kettő között lényeges mennyiségi eltérés mutatkozik. 4. Sebestyén Gyula által bemutatott magyar rovás régibb és újabb számsorának jelei

21 területünkön még egy-egy rovásfán belül is keverednek, ami különösen az 5-ös többféle jelölésmódjában nyilvánul meg és az legszembetűnőbb az adórovásfáknál. Mint ahogy Sebestyén Gyula rámutat az ilyen keveredést ,, . . . a két típus egymásmellettisége is előidézhette".

22 5. Nagyobb számok jegyei nem találhatók rovásfáinkon, így pl. nincsen 50-es — ha csak a kanászrováson lévő kérdéses jegyet nem tekinthetjük annak, — vagy 100-as sem. 6. Ha a rovásjeleket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a kanászrovásfa és a fuvarozórovásfák jegyei a legegyszerűbbek, mert ezeken kizárólag csak egy-egy egységet jelentő függőleges bevágásokat találunk, más jelet nem. A legbonyolultabbak pedig az adórovásfáink, melyeken még az azonos egységet jelentő jegyek is változók. 7. A bemutatott rovásfák használatának ideje a múlt század eleje és e század első negyede közötti időre tehető. 8. Tulajdonjegy csak a kanászrovásfán található. A nyilvánvalóan újabb keletű fuvarosrovásfákon és a bozsoki forintos rováson ezt helyettesítik a ceruzával, illetve tintával felírt nevek. 20 I. m. 61—62. ill. Ethn. 1903. 112. 21 Vö.: I. m. 51—52. vagy Ethn. 1903. 102—103. 22

1. m. 53. vagy Ethn. 103. 104. 16* 243