Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Bárdosi János: Gyógynövénygyűjtés és népi gyógymódok Kőszeg-Hegyalján

Vannak viszont olyan egyének is, akik nagyon sokféle gyógynövényt összegyűjtenek és nemcsak saját szükségletükre használják fel, hanem adandó alkalommal másoknak is készségesen adnak belőle, másokat is kisegítenek. Ezeket a személyeket az egyes községekben nagyon jól ismerik s szükség esetén felkeresik, hogy segítséget kérjenek valamilyen gyógynövény révén. Ők bizonyos fokig népi gyógyítók is, mivel különböző' betegségekre ajánlanak növényeket és felhasználásuk módját is közlik. Pénzt csak a legritkább esetben fogadnak el a gyógynövényekért. Az ilyen kisegített személyek azonban — különösen ha a növény a betegségre valóban hatásos volt — mindig megtalálják a módját, hogy e szívességet valamivel viszonozzák. TERMESZTETT NÖVÉNYEK GYÓGYÁSZATI ALKALMAZÁSA A vadon élő gyógynövények alkalmazása mellett gyakran találkozunk termesztett növényeink gyógyászati célra történő felhasználásával is. Ezek a következők: ALMA. (Malus domestica BORKH.) Az alma rothadó példányait az állatgyógyászatban használják fel. Rohatt almát etetnek a tehénnel, ha borjazás után nem dobgya el a poklát, vagy ahogy több adatközlőnk is mondja a foklát. ASZALTSZILVA. (Prunus domestica L.) Néhányan asztaltszilvát tesznek fakadikra, kelisre szivatónak. Ez — adatközlőink szerint — szívja a gennyet és csillapítja a fájdalmat. BURGONYA. (Solanum tuberosum L.) A nyers krumplit apróra reszelt állapotban gyulladásos sebre teszik, de kelésre is alkalmazzák szivatónak. Ha valakinek gyerekszülés után ,,meggyűllik a melle", akkor is nyers krumplit tesznek rá, reszelt állapotban. Néhányan a reszelt krumplit tejbe megfőzik és úgy teszik rá törésre szivatónak, fakasztónak. Egyesek szerint ez nagyon szív, fájdalmas, éppen ezért nem bírják sokáig a seben tartani. A főtt burgonya hejját ugyancsak kelésre, kelevinre teszik érlelőnek, szivatónak. Ugyanezt egyesek daganatra is rakják, hogy minél előbb leapadjon, elmúljon. CSERESZNYEMAG. (Prunus avium L.) Egy-két ember a cseresnyemagot is alkalmazza közvetve gyógyászati célra. A cseresznyemagot megszárítják és szükség esetén lábasban melegítik, majd ruhába, zacskóba teszik és úgy kötik a vese tájára. így melegítik a vesét. Szerintük ez azért jó, mert sokáig tartja a meleget. DIÓHÉJ. (Junglans regia L.) A dió csonthéját (endocarpium) megfőzik, kevés cukorral ízesítik és köhögés esetén isszák. FODORMENTA. (Mentha crispa L.) К fodormentát, fodor mintát kiskertekben termelik. Néhányan a leveléből, vagy a földfeletti részéből főzött teáját hasfájás, hasmenés esetén isszák. Sokan egy-egy levelét hárs- vagy kamillateába teszik ízesítőnek. 214