Az Alpokalja természeti képe közlemények 9. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2006)

Keszei Balázs–Kovács J. Attila: Bányaterületek botanikai-természetvédelmi értékelésének módszertana és néhány eredménye

KÉSZEI В. - KOVÁCS J. A.: Bányaterületek botanikai-természetvédelmi értékelése 50-100 cm mélységű) disztróf vizekben fordul elő. Jellemző a holtágak, az eutróf vizek felszínén. Mindez magyarázatul szolgál a bányatavakban tapasztalt ritkaságára. Ezek a vizek gyakran nagyon mélyek és hirtelen mélyülők. Szerves anyagukat tekintve többségükben szegények. Harmadik magyarázó ok a még megmaradt megfelelő biotikus körülményekkel rendelkező potenciális élőhelyeken: a túl nagy emberi zavarás. Csetkákás, vízi hídőrös mocsarak (B3) Alacsony, többnyire kevéssé versenyképes mocsári növények által alkotott, általában laza szerkezetű vagy törpe termetű mocsári növények állományaiból álló, gyakran iszapos felszínű, vízparti társulások (BÖLÖNI et al. 2003). A gércei alginitbányában csak néhány m

2-es foltokat alkotó élőhelyről van szó. Az Alismato-Eleocharitetum, illetve az Eleocharitetum palustris mozaikjában Oenantho aquaticaeRorippetum amphibiae társulásfragmentuma van jelen. Franciaperjés dombvidéki rétek (El) A Sopron I jelzésű agyagbányában fordul elő, annak csekély (0,1%) részét borítja. A domb- és hegyvidéken nagyon gyakorinak mondható élőhely ritkasága a bányák bolygatásából adódik, megfelelő kezelése (kaszálás) a bányaterületeken azonban elmarad. A soproni előfordulás meglehetősen sok gyomfajt {Carduus acanthoides, Calamagrostis epigeios, Solidago gigantea, Carlina vulgaris, Artemisia vulgaris) tartalmaz, bár az eredeti fajkészlet még jól felismerhető (Arrhenatherum elatius, Galium verum, Poa pratensis, Hypericum perforatum, Pastinaca sativa, Achillea collina). Csarabosok (E5) Savanyú talajon, csapadékos klimatikus viszonyok között jelennek meg a csarab (Calluna vulgaris) dominálta foltok. Nyilván csak a fenti abiotikus tényezőkkel rendelkező bányákban kereshetnénk. Kialakulásukhoz fontos a megfelelő nagyságú bányaterület is, ahol a zavarás hosszabb ideig elkerüli annak egyes részeit. A nádasdi kavicsbányában - igaz, meglehetősen diffúzán - a bánya kb. 1%-át csarabosok borítják. A mozaikosan előforduló fajok közül a seprűzanót (Cytisus scoparius), a kékcsillag (Jasione montana), az egércsenkesz (Vulpia myuros) és a cérnatippan (Agrostis capillaris) említendő. Fűzlápok (Jl) A Pankasz I bányában a feltárt agyaggödör ma csekély minerális felszínt mutat (5%), viszont igen jelentős benne a cserjésedés-erdősülés folyamata, különösen az erdeifenyő (Pinus sylvestris) és a DK-i mélyedésekben a rekettyefüz (Salix cinerea). 18