Az Alpokalja természeti képe közlemények 9. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2006)

Keszei Balázs–Kovács J. Attila: Bányaterületek botanikai-természetvédelmi értékelésének módszertana és néhány eredménye

Praenorica Folia historico-naturalia, IX (2006) Az általános tájkép pozitív természetességi folyamatokra utal. Az élőhelykategóriák (Á-NÉR) általában már a tájseb gyógyulási folyamatait tükrözik. Az itt jelenlevő füzláp-kezdemény a bánya 1%-át fedi le és a mintázatot te­kintve a fragmentális, de nem diffúz csoportba sorolható. A rekettyefüzek (Salix cinerea) között főképpen nádat (Phragmites australis), helyenként siska nádtippant (Calamagrostis epigeios) és erdei fenyő (Pinus sylvestris) magoncokat találunk. Égerligetek (J5) A Rátót III jelzésű bányában a nedves ártér és a holtágak peremén jellegzetes égerli­getek (J5) állományai a meghatározóak. Területi kiterjedésük csekély, a bányaterület kb. 1%-a. Kialakulásuk nem vagy alig köthető a bányászati tevékenységhez, megje­lenésüket inkább a környező vegetációs egységek és a természetes viszonyok indu­kálták. FLÓRA-ADATOK A megvizsgált bányákban összesen 514 edényes növényfaj jelenlétét sikerült kimu­tatni. Átlagosan 54 faj szerepelt bányánként. Megoszlásukat a 8. ábra mutatja. A fajok többsége egy, vagy legalábbis kevés számú bányában található meg. A legtöbb bányában előforduló növényfaj - nem meglepően - a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) (9. ábra). 8. ábra. Az edényes növényfajok száma bányánként, a szélső értékekkel 19

Next

/
Thumbnails
Contents