Az Alpokalja természeti képe közlemények 8. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2005)

Pozsgai Gábor: Göcsej kistáj levélbogár faunájának alapvetése (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato)

Praenorica Folia historico-naturalia, VIII (2005) Phyllotreta cruciferae (Goeze, 1777) — Zalaegerszeg: Ebergény, Csarit, 2002.VI.16. — Holomediterrán, a Skandináv-félszigetet kivéve egész Európában előfordul. Magyarországon közönséges. Keresztesvirágúakon táplálkozik. Phyllotreta diademata (Foudras, 1860) — Kustánszeg, 1998.IV.29. — Holomediterrán, csaknem egész Európában előfordul. Magyarországon elterjedt és főleg a nedves területeken gyakori. Tápnövényei a Neslia paniculata és egyes Rorippa-fajók. Phyllotreta nemorum (Linnaeus, 1758) — Zalaegerszeg: Ebergény, 2002.

V. 10.; Zalaegerszeg: Zalarét, 2003.IV.29. — Euro-szibériai elterjedésű faj. Egész Európában, Magyarországon is elterjedt és gyakori. Káposztaféléken él. Phyllotreta nigripes (Fabricius, 1775) — Nova: Zágorhiday 2003.VII.9.; Zalaegerszeg: Ebergény, 2003.IV. 19. — Holomediterrán elterjedésű faj, Magyarországon mindenütt közönséges, keresztesvirágúakon károsít. Phyllotreta undulata Kutchera, 1860 —; Zalaegerszeg: Andráshida, 1998.IV.24.; Zalaegerszeg: Ebergény, Csarit, 2002.VI.16.; Zalaegerszeg: Zalarét, 2003.IV.29. — Eurázsiái faj, Európában is, Magyarországon is elterjedt és közönséges. Jelentős, káposztakártevő. Phyllotreta vittula (Redtenbacher, 1849) — Babosdöbréte, 2002.

VII. 1., 2003.V.6.; Nova: Zágorhida, 2003.VII.9.; Zalaegerszeg: Ebergény, 2003.

VIII. 1.; Zalaegerszeg: Ebergény, Csarit, 2002.IV.5., 2002.VI.16.; Zalalövő, 2001.VII.10. — Az egész palearktikus régióban nagyon elterjedt. Magyarországon ez a nem leggyakoribb faja. Tápnövényei nem csak keresztesvirágúak, hanem gabonafélék is. Palearktikus. , . Aphtona nonstriata (Goeze, 1777) — Zalaegerszeg: Zalarét, 2003.IV.29. — Euro-szibériai elterjedésű, Magyarországon, a nedves területeken közönséges, tápnövénye az Iris pseudacorus. Aphtona venustula Kutchera, 1861 — Zalaegerszeg: Ebergény, 2002.IV.1. — Észak- és közép-európai faj, hazánkban a hegy- és dombvidékeken gyakori. Euphorbia-féléken táplálkozik. .,..„ Longitarsus ballotae (Marsham, 1802) — Zalaegerszeg: Ebergény, Csarit, 2002JV.5. — Ponto-mediterrán elterjedésű, Magyarországon főleg a domb- és az alacsonyabb hegyvidékeken gyakori. Tápnövénye a Ballota nigra és a Marrubiumfélék. Longitarsus bertii Leonardi, 1973 — Babosdöbréte, 2003,V„6. — Turanomediterrán elterjedésű, nedves élőhelyigényű faj. Oligofág, tápnövényei Mentha- és Teuctrium-fajok. u, . , ,,, Longitarsus callidus Warchalowski, 1967 — Zalaegerszeg: Zalarét, 2003.IV.29. — Közép-ázsiai, európai faj, hazánkból másodszor került elő, első gyűjtési helye Csáfordjánosfa: Csáfordi-erdő (ViG 2002). Tápnövényei valószínűleg a Lysimachia vulgaris és egyes Teucrium- és Stachys-fajok. ч« Longitarsus foudrasi Weise, 1893 — Zalaegerszeg: Ebergény, 2002.VI.20. — Holomediterrán elterjedésű, hazánkban elsősorban a síkságon és a dombvidéken megtalálható faj. Tápnövényei elsősorban Verbascum-félék. Longitarsus linnaei (Duftschmid, 1825) — Babosdöbréte, 2003.V.6.; Kustánszeg: tópart, 2003.IV. 18. — Ponto-mediterrán faj, Magyarországon elterjedt és gyakori. Tápnövénye a Symphytum tuberosum. 57