Az Alpokalja természeti képe közlemények 8. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2005)

Dankovics Róbert: A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis Méhely, 1893) elterjedéstörténete és természetvédelmi helyzete a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban

Praenorica Fólia historico-naturalia, VIII (2005) eredetileg zárt homoki sztyepprét vegetációja utolsóként őrzi a gorondok hajdani növényvilágát. Értékes sztyeppfajai: a pusztai árvalányhaj (Síipa pennata), amelynek utolsó hansági állománya található meg itt, a budai imola (Cenlaurea sadleriana) és a csajkavirág (Oxytropis pilosa). További jellemző fajok a vékony csenkesz (Fesíuca valesiaca), sovány csenkesz {Festuca pseudovina), ebfojtó müge (Asperula cynanchica), hólyagos csüdfű (Astragalus cicer), közönséges bábakalács (Carlina vulgaris), réti imola (Centaurea jacea), szeplőlapu (Cerinthe minor), szúrós hölgymái (Hieracium echioides), üstökös gyöngyike (Muscari comosum), üstökös pacsirtáin (Polygala comosa), molyhos ökörfarkkóró (Verbascum thapsus), közönséges kakukkfű (Thymus glabrescens), homoki zsázsa? (Thesium arvense), közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria), közönséges bakszakáll (Tragopogon orientális), mezei zsálya (Salvia pratensis), szarvaskocsord (Peucedanum cervaria), sudár here (Trifolium strictum), hegyi here (Trifolium montanum) és szürkekáka (Holoschoenus romanus), melyek közé száraz gyepi fajok, például a csattogó szamóca (Fragaria viridis), tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), mezei aggófü (Senecio integrifolius), lapos zabfü (Heliclolrichon praestum), közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) és nedves réti fajok, mint a réti margitvirág (Chrysanthemum leucanthemum), bársonykerep (Lotus maritimus), ernyős sárma (Ornithogalum umbellatum), hólyagos habszegfü (Silène vulgaris), mezei varfü (Knautia arvensis), pasztinák (Pastinaca sativa), franciaperje (Arrhenatherum elatius), sudár rozsnok (Bromus erectus), rezgőpázsit (Briza media) és csomós ebír (Dactylis glomerata) keverednek. Degradációra utal a gyomfajok, így a terjőke kígyószisz (Echium vulgare), siska nádtippan (Calamagroslis epigeios), útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), bókoló bogáncs (Carduus nutans), mezei iringó (Eryngium campestre), közönséges aszat (Cirsium vulgare), mezei aszat (Cirsium arvense), hamvas szeder (Rubus caesius), egynyári seprenee (Erigeron annuus) és magas aranyvessző (Solidago gigantea) jelenléte és a társulás nagyfoltos szerkezete. A domb közvetlen környezetében elterülő meszes talajú, nedvesebb területen láprétsztyepprét átmeneti jellegű vegetáció található, benne nyúlfarkfüves lápréti és kiszáradó lápréti fajok, így a lápi nyúlfarkfű (Sesleria coerulea), lápi kékperje (Molinia hungarica), buglyos szegfű (Dianthus superbus), szarvashagyma (Allium carinatum), réti ördögharaptafű (Succisa pratensis), muharsás (Carex panicea), molyhos sás (Carex tomentosa), deres sás (Carex flacca), szürke aszat (Cirsium canum), gyepes sédbúza (Deschampsia cespitosa), festő zsoltina (Serratula tinctoria), közönséges nyúlkömény (Selinum carvifolia), mocsári zsurló (Equisetum palustre) északi galaj (Galium boréale), vérontófü (Poíentilla erecta), indás pimpó (Poíentilla replans), sárga borkóró (Thalicírum flavum), továbbá nedves réti elemek, gyomok és taposást tűrő növények, így a parlagi pipitér (Aníhemis arvensis), közönséges pásztortáska (Capsella bursa-pasíoris), ragadós galaj (Galium aparine), közönséges gyújtoványfü (Linaria vulgaris), vadrezeda (Reseda lutea), gyermekláncfű (Taraxacum officinale), nagy csalán (Urtica dioica), magas aranyvessző (Solidago gigantea), réti sás (Carex distans), borzas sás (Carex hirtá), libapimpó (Poíentilla anseriná), közönséges gyíkfü (Prunella vulgaris) keverednek. A legmélyebb területeken gyomosodott mocsári sasos található, amely rekettyefüzesbe megy át. Jellegzetes fajai a mocsári sás (Carex acutiformis), fekete nadálytő (Symphyíum 125