Az Alpokalja természeti képe közlemények 7. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2004)

NAGY F., SZÉL GY. és VÍG K.: Vas megye futóbogár-faunája (Col.: Carabidae) sát. Ez többek között a hőmérséklet alacsonyabb évi hőingadozásában tükröződik. A kiegyenlítettebb hőmérsékletjárásnak az enyhe tél és a hűvös nyár a következménye. A csapadék jóval felülmúlja az országos átlagot. A területre jellemző magas páratartalom hatására sajátos élőhelyek alakultak ki. Az Őrség futóbogár-faunájáról először HORVATOVICH Sándor (1979, 1980a, 1981, 1982, 1992) közöl adatokat. E közleményekben összesen 98 őrségi faj szerepel. 1996-ban jelent meg SZÉL Győző és HEGYESSY Gábor adatok az Őrségi Tájvédelmi Körzet futóbogár faunájához (Coleoptera: Carabidae)" című publikációja. A dolgozatban megadott fajokkal együtt összesen 197 futóbogár őrségi előfordulása vált ismertté. Számos őrségi adatot tartalmaz a 2002-ben HEGYESSY Gábor és SZÉL Győző által írt it

A Mátra Múzeum bogárgyűjteménye, Carabidae (Coleoptera)" című tanulmány. Ezen adatok zöme PODLUSSÁNY Attila gyűjtésének eredménye. A Bajánsenye térségében végzett monitoring vizsgálatok (SZÉL 2001) további adatokkal bővítették az őrségi fajok listáját. Az Őrség és Vendvidék ritka futóbogarai (a Rába-menti adatok nélkül): Carabus arcensis austriae, C. nodulosus, Leistus piceus piceus, Notiophilus germinyi, Dyschirius digitatus, Bembidion do ris, В. guttula, В. illigeri, В. lunatum, В. obtusum, В. pygmaeum, В. stephensii, Patrobus styriacus, Poecilus lepidus, Pterostichus rhaeticus, P. transversalis, Agonum antennarium, A. gracile, A. gracilipes, Platynus scrobiculatus, Amara fulvipes, A. lunicollis, A. nitida, A. plebeja, Harpalus marginellus, H. modestus, Lebia marginata, Dromius schneiden. A RÁBA-MENTE A Rába hazánk egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt folyója, hiszen magyarországi szakaszának több mint fele - Alsószölnöktől Sárvárig - szabályozatlanul, eredeti állapotában található. Az érintetlen állapom vízfolyást ligeterdők, bokorfüzesek, galériaerdők, nádasok, legelők és kaszálók kísérik. Helyenként kavicsos és homokos partszakaszokat találunk, melyek igen alkalmas futóbogár-gyüjtőhelyek. A Rábát kísérő holtágak mocsaras, lápos területei szintén kiváló kutatási területek. A Rába-mente faunisztikai szempontból különbözik Vas megye többi területétől. A Rába állandóan nedves partszegélyének futóbogár-faunája igen sajátságos, jellegzetes. Számos, országosan is ritka fajt gyűjtöttek a Rába mentén, melyeknek a többsége Vas megyében csak innen került elő. A Rába-mente Vas megyei szakaszán a korábbi állattani gyűjtéseket szinte kizárólag az Őrségben végezték (Alsószölnök, Csörötnek, Körmend, Magyarlak, Rábagyarmat, Rátót, Szentgotthárd). A kutatások főként az „élő" Rába partjain folytak; eredményeit SZÉL és HEGYESSY (1996) közölte. Az újabb vizsgálatok a Rába alsóbb szakaszán, olyan területeken folytak, ahonnan korábban még nem közöltek adatokat (Ikervár, Meggyeskovácsi, Püspökmolnári, Rábahidvég, Rum, Sárvár). A későbbi gyűjtések az „élő" Rába partjain kívül a holtágakra is kiterjedtek. Számos adatot tartalmaz a 2002-ben HEGYESSY Gábor és SzÉL Győző által írt „A Mátra Múzeum bogárgyűjteménye, Carabidae (Coleoptera)" című tanulmány. Ezen adatok zöme PODLUSSÁNY Attila gyűjtésének eredménye. 12