Az Alpokalja természeti képe közlemények 7. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2004)

Praenorica Folia historico-naturalia, VII (2004) A Rába-mente ritka fajai: Cicindela transversalis transver

salis, Nebria livida, Dyschirius agnatus, D. bonellii, D. digitatus, D. intermedins, D. parallelus ruficornis, D. tristis, Perileptus areolatus, Thalassophilus longicornis, Trechoblemus micros, Bembidion doris, B. fluviatile, B. foraminosum, B. guttula, B. illigeri, B. litorale, B. lunatum, Agonum scitulum, Amara crenata, A. lunicollis, A. plebeja, A. tibialis, Harpalus autumnalis, H. fnscicornis és Oodes gracilis. A VASI-DOMBSÁG A tárgyalt kistáj határait északon a Kőszegi-hegység, nyugaton az országhatár, délen a Rába folyó, keleten a Vasi-Völgység alkotja. A Kőszegi-hegységtől a felsőcsatári Vas-hegyig alacsony dombvidék húzódik. A Kőszegi-hegység lábától az Aranypatak irányában egyenletesen lejt a felszín, ez a déli irányban egyenletesen, fokozatosan lealacsonyodó sík a Kőszegi-hegység hegylábfelszínének része. Ezt a felszínt a patakok széles völgyközi hátakra tagolják. A Gyöngyös patak hordalékkúpja Kőszeg-Perenye vonalától délre, Kisunyom-Vasszécseny-Szeleste-Gór vonalig terjed. A Pinka kavicstakarója (Pinka-sík) éles peremmel különül el a Gyöngyös kavicstakarójától (Gyöngyös-sík). A Gyöngyös-sík szinte folyamatosan, észrevétlenül megy át a Rába-síkba, illetve a Rába-völgybe. A terület egyenletesen lejt a Rába irányában. A csapadék évi mennyisége nyugatról kelet felé fokozatosan csökken: Kőszegen még 800 mm feletti csapadék hull, Szombathely térségében már csak 700-720 mm, Sárváron csupán 655 mm. A Vasi-dombság területéről korábban HORVATOVICH Sándor (1980b) a „Vas megyei vörösherésekben élő futobogarak!'' című munkájában Narda környékéről 39 furóbogárfaj előfordulását közölte. Ezen adatok mellett HORVATOVICH (1992) „A Savaria Múzeum futóbogár gyűjteményé''' című közleménye, valamint SZÉL és KORSÓS (2000) munkája is tartalmaz néhány idevonatkozó adatot. Az utóbbi évtizedben a Vasi-dombságon többfelé folyt rendszeresen futóbogarak gyűjtése, elsősorban talajcsapdázással és egyeléssel. Az újabb kutatások Dozmaton (Nagyjápla), Felsőcsatáron (Pinka patak partja, belterület), Gencsapátiban (Perint patak partja, belterület), Kőszegen (Alsó-rétek), Náraiban (Nagy-hálási-erdő, Nárai-erdő), Perenyében (Gencsi-tilos, Külső-erdő, Szinesei-patak partja), Seben (Séi-parkerdő), Szombathelyen (Parkerdő) és Vaskeresztesen (Pinka patak partja, Pornóapáti-patak partja) folytak, melyek eredményeit a jelen dolgozatban közöljük. A Vasi-dombság ritka fajai: Nebria rufescens, Dyschirius digitatus, Bembidion decoratum, B. illigeri, B. stephensii, Pterostichus transversalis, Agonum scitulum, A. versutum, Amara curta, A. gebleri, A. lunicollis, A. majuscula, A. plebeja. A VASI-HEGYHÁT (KEMENESHÁT) ÉS A KEMENESALJA A kistáj Vas megye délkeleti részén húzódik 15-20 km szélességben és 45-50 km hosszúságban a Rába és Marcal között. Északnyugatról a Rába széles, lapos, feltöltött völgysíkja határolja, ahonnan meredek peremmel emelkedik ki, kelet felé fokozatosan lejt a Marcal völgysíkjához. Az északi rész a Rába egykori kavicstakaró) á13