Az Alpokalja természeti képe közlemények 7. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2004)

Praenorica Folia historico-naturalia, VII (2004) Tartalmazza továbbá FREH 1878-ban megjelent jegyzékében még nem szereplő, feltehetően FREH későbbi gyűjtéseiből származó adatokat is, megjegyezve, hogy a Nebria castanea kőszegi előfordulása megerősítésre szorul. CSÍKI Ernő KASZAB (1937) jegyzékéhez képest a következő változtatásokat közli: Carabus catenulatus helyett C. problematicus, C. aurönitens helyett C. auronitens var. Kraussi, C. variolosus helyett C. variolosus var. nodulosus, С cancellatus helyett С cancellatus var. nigricornis, C. ullrichi helyett С ullrichi var. parvus, С. arvensis és С. arvensis ab. Schrikelli helyett С. arvensis var. austriae. A FREH (1878) adatai alapján felvett Nebria picicornis és N. jokischi fajokat törölte a jegyzékből, mert FREH leltárából kitűnt, hogy azok nem kőszegi származásúak. HORVATOVICH Sándor 1992-ben megjelent ,A Savaria Múzeum futóbogár gyűjteményé" című dolgozatában főként az 1976-ban meginduló „Alpokalja Természeti Képe" kutatási program keretében gyűjtött futóbogarak adatait közölte. Sok kőszegi-hegységi adatot tartalmaz a 2002ben HEGYESS Y Gábor és SZÉL Győző tollából megjelent ,A Mátra Múzeum bogárgyűjteménye, Carabidae (Coleoptera)" című tanulmány. Ezen adatok zöme PODLUSSÁNY Attila gyűjtéséből származik. Az Alpok közelsége és a hazánkban egyedülálló klimatikus tényezők határozzák meg a Kőszegi-hegység futóbogárfaunáját. Természetes, hogy elsősorban a hegyvidéki fajok előfordulása jellemző. Számos, országosan is ritka faj él a Kőszegi-hegységben, melyeknek csak kevés további hazai lelőhelye ismert. Néhány olyan futóbogárfaj is akad, amelyeknek hazánkban a Kőszegi-hegység a tipikus és szinte kizárólagos lelőhelye, illetve esetleg még a Soproni-hegységből is van adatuk: Carabus auronitens kraussi, С irregularis cephalotes, С. linnei transdanubialis, Pterostichus fasciatopunctatus, P. subsinuatus, P. unctulatus, Trichotichnus laevicollis. A Kőszegi-hegységben előforduló, további ritka fajok: Carabus arcensis austriae, C. nodulosus, C. problematicus, Leistus piceus piceus, Blethisa multipunctata, Dyschirius rufipes, Bembidion fluviatile, B. guttula, B. monticola, B. stephensii, Patrobus styriacus, Poecilus lepidus, Pterostichus rhaeticus, P. transversalis, Molops piceus austriacus, Olisthopus rotundatus, Agonum gracile, Platynus scrobiculatus, Amara cursitans, A. curta, A. fulvipes, A. lunicollis, A. montivaga, A. municipalis, Harpalus laevipes, H. marginellus, Acupalpus suturalis, Licinus hojfmannseggii, Lebia marginata, Dromius fenestratus. Az ŐRSÉG És A VENDVIDÉK Hivatalosan 1978-ban hozták az örségi Tájvédelmi Körzetet, amelynek területe 37911 hektár, ebből fokozottan védett 2809 hektár. Kisebb területi változásokkal 2002-ben alapították az Őrségi Nemzeti Parkot. A nemzeti park fokozottan védett területének legnagyobb hányadát a szakonyfalui-erdőtömb teszi ki, míg a másik nagy csoportot a patakvölgyek és a patakok mentén fekvő nedves rétek, láprétek adják, mint a Szőce-patak völgye, a Fekete-tó és környéke, a Szála-rét, a Hársas-patak vö 1gye, vagy a Lugosi-patak völgye (VÍG 1999). Védett lett továbbá a Rába-völgy egy része és a Vendvidék is. A terület éghajlatát hazánk nyugati vidékeihez hasonlóan az Adriai-tenger és az Alpok közelsége határozza meg. Az ország keleti részének éghajlatát meghatározó kontinentális hatás ezen a tájon jóval gyengébben érezteti hatá11