Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)

Zagyva Tibor: Szubalpin gyepek mikológiai felmérése az Őrségi Tájvédelmi Körzetben

ZAGYVA T.i'Szúbalpin' gyepek mikológiái felmérése az Őrségi Tájvédelmi Körzetben Hygrocybepunicea (FT.: Fr.) P. Kuram Magyar név; vörös nedűgomba. Leírás: A kalap 30-150 mm, kúpos, gyakran hatalmas púppal, később kiterülő, konvex. Ragadós, enyhén nyálkás, vérvörös, barnás árnyalattal, gyakran sárga kalapszéllel. Idővel az egész kalap okkerszínűre változik (kifakul). A lemezek keskenyen a tönkhöz nőttek, okkerszínűek vagy pirosasak, sárgás lemezéllel, inkább ritkán állóak s gyakran lefutó foggal. A tönk 30-150 x 5-13 mm, hengeres, vagy a bázisánál elkeskenyedő, száraz, sárga, narancsossárga vagy narancsospiros, durván szálazott és a szálak általában sötétebbek az alapszövetnél. Ezek között finom, fehér színű lisztességet látunk, amely hosszanti irányban csíkok formájában lepi el a tönköt. A tönk bázisa fehér, az egész tönk tömör vagy kamrásán üreges. A hús világossárga, s a közepe fehéres. Úgyszintén fehéres a tönk bázisának húsa is. Illata nincs, íze enyhe. A spórák mérete: (7-) 8,5-10,0 (-11) x (4- ) 4,5-5,5 (-7) um, hosszúkás vagy elliptikus, sokszor egy középső beszűküléssel. Lemeztráma: szubregularis, 100 um-nél nem hosszabb elemekkel. A kalapbőr az ixotrichoderm és ixocutis keveréke. Termőhely: Savanyú hegyi réteken (Nardo-Callunetum) és északon, partmenti dűnéken. Eddig csak olyan gyepekben fordult elő, ahol egyébként is több mint 8 nedűgomba-taxon terem. Egyesével ill. kis csoportokban, seregesen is terem. Lelőhely: 1994.XL5., Vendvidék, Apátistvánfalva: Balázsfalva, NardoCallunetum, nagyon ritka, ezen kívül csak hat lelőhelye ismert Magyarországon, s az összes a Vendvidéken található. A fent említett lelőhely előtt jelenléte Magyarországról nem volt bizonyítva (leg: ZT; det: ZT; herb: ZT). Hygrocybe aurantiosplendens R. Haller Aar. Magyar név: aranyos nedűgomba. Leírás: A kalap 20-50 mm, kúpos, később laposan kiterülő, a közepén gyakran kis púppal. A kalap széle sokszor szabálytalanul hullámos, néha pirosas peremmel. Ragadós, enyhén nyálkás, sárgás, narancsos, ill. narancsszinű-pirosas, higrofán. A lemezek keskenyen a tönkhöz nőttek, gyakran lefutó kis foggal, liasasak, a kalappal megegyező színűek, vagy világosabbak. A tönk, 30-85 x 5-15 mm, henger alakú, ill. a bázisa félé enyhén szélesedő, általában a kalap színénél világosabb, aranyszínű vagy tojás-sárga, sima vagy finoman, szálasán benőtt, fehéresen lisztes a csúcsa felé. A hús hasonló színű mint a gomba felülete, vagy fehér. Törékeny, enyhe ízű, illata nincs. A spórák mérete: (6,5-) 7,5-9,0 (-11) x 4-5 (-6) um, elliptikus, szélesen elliptikus vagy borsószerű, általában a spórák 50%-a a közepén összeszűkített. Lemeztráma: szubregularis, 150-200 um hosszú elemekkel. A kalapbőr ixotrichoderm, de ixocutis-ra is jellemző foltokkal. Termőhely: Szőrfűgyepben, dombság- és hegyvidéki réteken, általában kisebb csoportokban (15 termőtestig), de van adata pionír vegetációból (cserjésekből) és zárt lomberdőből is. 162