Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)

Zagyva Tibor: Szubalpin gyepek mikológiai felmérése az Őrségi Tájvédelmi Körzetben

Praenorica Folia historico-naturalia, IV (2001) Lelőhely: 1998.X.7., Vendvidék, Felsőszölnök: Polovna, Nardo-Callunetum, nagyon ritka, ezen kívül nincs más ismert lelőhelye Magyarországon (leg: ZT; der. ZT; herb: ZT). Hygrocybe sciophanoides (Rea) R D. Orton et Wetling Magyar név: ernyős nedűgomba. Leírás: A kalap 10-35 mm, eleinte félgömb alakú púpos, később ellaposodik, de a közepén mindig marad egy többé-kevésbé jól körülírt púp. Nyálkás, ragadós, rózsaszínű de lilás árnyalattal, higrofán, az idősödő és száraz kalapok sárgásvilágosbarnára fakulnak, többé-kevésbé áttetszően bordásak. A lemezek hasasak, szélesen a a tönk csúcsához nőttek, gyakran lefutó kis foggal, rózsaszínes világosbarnák. A tönk 20-60 x 2-6 mm, hengeres vagy árszerű, gyakran kígyózó és a közepén benyomott, ragacsos-nyálkás, s a kalappal megegyező színű. A hús a kalapban sárgás színű, illata, íze nincs. A spórák mérete: (7,5-) 8-10,0 (-11) x 5,5-6,5 (-7) um, elliptikus, vagy tojás alakú. A lemeztráma szubreguláris, 150 um-nél nem hosszabb elemekkel. A kalapbőr jól fejlett ixotrichoderm, és a tönkön szintén. Termőhely: Ezelőtt mindössze egy adata volt, Angliából, hegyvidéki rétről (REA, 1922). Lelőhely: 1996.X.29., Vendvidék, Kétvölgy, a Borovnják-ház alatti szőrfüves gyepben. Ugyanitt megtaláltam 1998.X.26.-án is (leg: ZT; der BD; herb: ZT). JAVASLATOK A NAGYGOMBÁK MAGYAR VÖRÖS KÖNYVÉNEK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ Az első javaslatok a nagygombák Vörös Könyvének öszeállításához már 1993-ban napvilágot láttak (SCHILLER és VASAS, 1993). Ebben az összeállításban a Hygrocybe nemzetség összes taxonja védettséget érdemel. Négy évvel később RlMÓCZl (1997) a Hygrocybe nemzetség minden taxonját a 3-as kategóriával jelölte (kivéve a H. conica-t) és ugyanígy a Camarophyllus minden faját is (kivéve C. pratensis-t). Ugyanebben a publikációban az Entoloma minden taxonja szintén 3assal lett jelölve, kivéve két gyakoribb fajt (E. clypeatum, E. rhodopolium). RlMÓCZl ugyanitt említette, hogy a Hygrocybe nemzetség úgy került ebbe a listába, hogy az egyes taxonokat ebből a nemzetségből részletesebben sorolta fel, mivel nem eléggé ismert, hogy a nemzetség milyen taxonokkal képviselteti magát Magyarországon. Az 1999-es, 5 szerző (ALBERT at al, 1999) által szerkesztett legújabb Vörös Lista tervezet a Hygrocybe nemzetség minden faját már a 2-es kategóriába sorolja, illetve a H. conica a 3-as kategóriába került. A Camarophyllus nemzetségnél a С lacmus is bekerült a listába (l-es kategória). Az Entoloma nemzetségnél viszont nincs változás az előbbi listához viszonyítva. Javasolom, hogy a Camarophyllus nemzetségnél а C. cinereus, С fuscescens, а С colemanniana, valamint a C. russocoriacea és a C. flavipes kerüljön az l-es 163