Az Alpokalja természeti képe közlemények 3. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1996)

VÍG К.: A Nyugat-magyarországi-peremvidék levélbogár faunájának alapvetése (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato) egyetem Állatrendszertani Intézete kutatói voltak. A részletes állattársulástani feldolgozás LOKSA Imre és TALLÓS Pál feladata volt. Mellettük AGÓCSY Pál, ERDŐS József, Pócs Tamás és ÚJHELYI Sándor végeztek állattani gyűjtéseket, elsősorban Szakonyfalu környékén. A területről származó első faunisztikai eredmények a fent említett kollektíva munkája nyomán váltak ismertté. A Szőce melletti tőzeglápon HÁMORI Edit, ENDRŐDI-YOUNGA Sebestyén, KASZAB Zoltán és Pócs Tamás 1961. november 15-én végeztek talajrostálást. 1967-ben PAPP Jenő, 1968-ban pedig HORVATOVICH Sándor látogatott el gyűjtés céljából Szakonyfalu környékére. 1978tól LOKSA Imre irányítása alatt az ELTE Állatrendszertani Intézete munkatársai újították fel a terület állattani kutatását. Az általuk elsősorban talajcsapdázással gyűjtött anyag mind a mai napig alkoholban tárolva várja a feldolgozást. EGYÉB TERÜLETEK A Nyugat-magyarországi-peremvidék egyéb területeiről viszonylag kevés adat áll rendelkezésre. A legelső fellelhető - és a maga nemében jelentősnek számító publikáció KUNCZ Adolf Szombathely monográfiája 1880-ból (KUNCZ, 1880). „Â városi terület Faunája és Flórája" című fejezetben 52 levélbogár fajt sorol fel. A fajok közül a Cryptocephalus lineatus kivételével 51 faj azonosítható. Érdekes, hogy CsiGAHÁZY Ernő ,y4 szombathelyi к. k. főgymnasium természetrajzi szertára'' című „leltárában" egyetlen levélbogár fajt sem említ a szertár több száz bogárfajt számláló, rendszertanilag felállított gyűjteményéből (CSIGAHÁZY, 1898). A történelmi Vas megye állatvilágáról az első összegző tanulmányt JABLONOWSKY József közölte (JABLONOWSKY, 1898), a Magyarország vármegyéit és városait bemutató neves sorozat Vasvármegye című kötetében (BOROVSZKY, 1898). írásában azonban maga JABLONOWSKY mond kritikát saját munkája fölött: „S így, midőn Vasvármegye állatvilágának képét akarom adni, eleve is ki kell jelentenem, hogy e kép hiányos. Magam Vasvármegye vidékét jól ismerem; egyes vidékein magam is gyűjtöttem s így ismerem annak gazdag állatvilágát is. Ezenkívül becses adatokat nyújt Kuncz Adolf dr. 1880-ban Szombathely állatvilágáról, továbbá Chernél Kálmán." JABLONOWSKY a monográfia lapjain 53 levélbogár fajt közöl, ezek közül a Cryptocephalus lineatus nem azonosítható, a Chrysopus praeciosus pedig kérdéses (valószínűleg sajtóhiba folytán). A megadott levélbogár fajok egy kivételével megegyeznek a KUNCZ Adolf által felsoroltakkal, JABLONOWSKY listája csak a Lema melanopus (= Oulema melanopus) fajjal gyarapodott. A Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában fellelhető, a területről szánnazó levélbogarak nagy része korai gyűjtések eredménye, bár megbízható gyűjtőktől származnak. 14