Az Alpokalja természeti képe közlemények 3. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1996)

PRAENORICA Folia historico-naturalia, Ш (1996) AZ „ALPOKALJA TERMÉSZETI KÉPÉ" KUTATÁSI PROGRAM INDULÁSÁTÓL NAPJAINKIG (1976-1996) Az 1976-os esztendő új korszakot nyitott a Nyugat-magyarországi-peremvidék természettudományi kutatásának történetében. A szombathelyei Savaria Múzeum Természettudományi Osztálya ebben az évben indította meg az „Alpokalja Természeti Képe" Kutatási Programot. A program tervét 1975-ben HORVÁTH Ernő, a Természettudományi Osztály vezetője fogalmazta meg. Az Alpokalja állatvilága" témakörben 1981-ig 43 fő kutató dolgozott (HORVÁTH, 1981). A 8 fős koleopterológiai kutatócsoport 1979-ben kapcsolódott a programba. A gyűjtések az 1981-ig terjedő időszakban a Kőszegi-hegység területére koncentrálódtak (ROZNER, 1981). A Soproni-hegységben csak CSIBY Mária és TÓTH Sándor végeztek rovartani gyűjtéseket, így bogarakat is csak ők gyűjtöttek. Koleopterológusok nem tevékenykedtek a Soproni-hegységben, s csak kevés gyüjtőnapot töltöttek az Őrségben. A program második felében a rovartani gyűjtések elsősorban az Őrség és a Vendvidék területére koncentrálódtak, így jelentős mennyiségű rovaranyag került a múzeum gyűjteményébe (HORVÁTH, 1987). A program HORVÁTH Ernő halálával lezárult, eredményei három tematikus kötetben (Alpokalja Természeti Képe, Közlemények (1976-1981), 1 (1981); PRAENORICA Folia historico-naturalia, 2 (1987); Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 20/2 (1991)), illetve kisebb tanulmányok formájában láttak napvilágot. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága 1993-ban megbízta a Savaria Múzeum Természettudományi Osztályát az Őrségi Tájvédelmi Körzet növény- és állatvilágának kutatásával. Az intenzív gyűjtőtevékenység során a Természettudományi Osztály munkatársai és az Alpokalja Természeti Képe" Kutatási Programban korábban részt vevő kutatók 1993-1994-ben összesen több mint 600 napot töltöttek a terepen. Az eredmények kettő tematikus kötetben jelennek meg: VÍG K. (in print) (szerk.): Az Őrségi Tájvédelmi Körzet természeti képe - Natural History of Őrség Landscape Conservation Area. — Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 22/2 (1992-95), 23/2 (1996). Az Őrségi Tájvédelmi Körzet levélbogár faunájával a fenti kötetben megjelenő tanulmány foglalkozik, amelyben a szerzők az öszszes, eddig fellelhető gyűjtési adatot publikálják a területről (VÍG és ROZNER, in print). A TERÜLET KUTATOTTSÁGA A LEVÉLBOGÁR ADATOK ALAPJÁN Rendkívül tanulságos képet kapunk a Nyugat-magyarországi-peremvidék egyes tájainak koleopterológiai kutatottságáról a levélbogár fajok rendelkezésre álló irodalmi- és gyűjteményi adatai alapján (1. táblázat). Megismerve az egyes tájegységek területén folyt faunisztikai kutatások történetét, a táblázatban szereplő értékek nem lehetnek meglepőek, hiszen az összesített adatok híven tükrözik a gyűjtések időbeliségét, esetenként azok intenzitásának különbségét. Sajnálatosan azonban az értékelés ebben a formájában alkalmatlan arra, hogy a levélbogár faunában esetleg beállt változásokról érdemben nyilatkozni lehetne. 15