Az Alpokalja természeti képe közlemények 3. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1996)

PRAENORICA Folia historico-naturalia, III (1996) Longitarsus ballotae (MARSHAM, 1802) Longitarsus ballotae — KUTHY, 1900: 198 [1] N. Genes [1] Szaknyér, 1993.VII.5., TCs; Szalafő, 1982.IV.

П., PA. Előfordul Közép- és Dél-Európában, keleten a volt Szovjetunió európai felének délkeleti részén. Magyarországon a domb- és alacsonyabb hegyvidéken elterjedt és gyakori. Longitarsus brunneus (DUFTSCHMTO, 1825) Farkasfa: Fekete-tó, 1983.V.22., Rí, (RImgy). Európa középső területein terjedt el, egészen a Kaukázusig, illetve Kelet-Szibériáig. Hazánkban elsősorban a hegy- és dombvidéken terjedt el, de nem gyakori, az alföldön ritka. Longitarsus curtus (ALLARD, 1860) Velem: Szent Vid, 1979.VI.2., ÁL. Farkasfa: Fekete-tó, 1982. V.2., PA; Kondorfa, 1982.IV. 10., PA [2]; Szalafő, 1982.IV. 11., 1982.V.l., PA [2], Szőce: tőzegmoha láp, 1982.VIU.20., Rí, (RImgy). Előfordul csaknem egész Európában. Magyarországon igen ritka, irodalmi adatok alapján a következő lelőhelyekről ismert: Budapest, Mezőkovácsháza, Pápa, Magyarkanizsa és a Mecsek-hegység. Őrségi előfordulási adatai viszonylag erős populáció jelenlétét bizonyítják. Longitarsus exoletus (LINNAEUS, 1758) Pinnye, 1915.V.24., 1915.VI.7. [2], 1917.VL, SR [3], (MTM Állattára). Csaknem egész Európában előforduló faj, amely hazánkban a síkságon és a hegyvidéken egyaránt elterjedt és gyakori. Az Alpokalja területén előfordulása újabb megerősítést igényel. 123