Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)

Takáts, T.: A Fertő-tó szerkezetéről

pot kialakulásában, különösen a feltöltődés és a nád terjedés folyamataiban. A zsilipkezelés egyrészt növelte a Nádasban a feltöltődés intenzitását, más-» részt lelassitotta a nád terjedését. Az utolsó évtizedben a Nádas, Belső tavak és Külső viz felülete lényegesen nem változhatott. Valószínű, hogy a leglényegesebb változás a Nádas terület feltöltődésében és állapotában ment végbe. A Nádas szukcesszióban ma egyaránt megtalálható az iniciális, optimális és degradációs fázis. Ez utóbbi állapotot tartjuk dominánsnak, mert egyre nagyobb területre lesz jellemző /1/. A degradáció bekövetkezésében, terjedésében a tóhasználattól felgyorsult feltöltődés mellett a legnagyobb szerepet a nádas-használat, a nádtermelée gyakorlatának tulajdonithatjuk. A degradált Nádas tar foltjait nem tekintjük Belső tavaknak, mert ezek a foltok a nád állomány pusztulásával jöttek létre, alattuk a viz csak néhány dm mély, a medence épugy feltöltött Iszappal, mint a nád alatt. Mörblsch /Medgyes/ és Pertőrákos mellett található nagyobb nyilt vízfelület a legfiatalabb Belső tó és Fertőrákosi tónak neveztük el, amely egy 50 és egy 150 m-es nyiladékkal csatlakozik a Sikhoz. A Fertőrákosi tó teljes leftt ződését az osztrák hajőjáratok akadályozzák meg. A bemutatásra kerülő Belső tavak elhelyezkedését az 1. ábrán tekinthetjük át. Magyar részen a Fertőrákosi tóra települt az üdülési és sportolási célú tóhasználat. A Fertőrákosi tóból napjainkban fűződik le a Püspök _tó és a Kládlersarok tó

. A negyedik évtizedben szegregálódott a Herlakni tó és a Kisherlaknl tó

. A Herlakni tó a második legnagyobb Belső tó. Hossza 1.600, szélessége 400 m-ig terjed, mélysége elérheti a 12 dm-t. Ezektől D-re a Belső tavak 3. sorozata található: Hidegség! - Átjáró és az óberlaknl tó

. Ezektől tovább D-re a Nagy Határtisztás tó a még számottevő nagyságú Belső tó. Némelyik Balső tó viztestében kisebb-nagyobb kolóniákban megtaláljuk a Phragmites aus

trails /CAVAN./ TRIN.STEUD.

. a Typha angustifolia L.

. a Schoenoplectus ^.itoralis /SCHRAD./PALLA

. a Najas marina L. populációit. A Belső tavakban más magasabbrendü növényt nem találtunk. A félreértés elkerülése végett hangsúlyozni szeretném, hogy a Nádas flórájában helyet kapó Utricularia vulgaris L

., Ohara sp., Schoenoplectus tabernaemontani /C.C.GMELL./PALLA

. Iris рзеudacorus L

., Glycerla maxima /HARTM./HOLMER

. Carex elata ALL

, és a tóban eddig egy helyen megtalált Cladium mari

seus /L./POHL a degradálódott Nádas állomá nyokban és nem a Belső tavakban tenyészik. A Typha angustifolia mind a három élőhelyen előfordul. A Belső tavaknak a vízszintje csak nagyon csillapítva követi a Külső viz szél által keltett vizszintváltozását.GYÖRKÉ /5/ vizsgálataiból ismerjük, hogy egy tartós és erős ÉNy-i szél a déli irányba áttorlódó víztömeg miatt a tóban +15, a Madárvárta síkon +2o, +25 cm vizszintemelkedést eredményezhet. A Herlakni tóban mind ez csak néhány cm emelkedést vált ki. A maximum a Fertőrákosi tóban és a Madárvárta sikon 8-9 óra alatt, a Herlaki tóban 13-15 óra alatt következik be. Az előbbi helyen 48 óra során egy nagyobb maximum és egy kisebb minimum, majd egy kisebb maximum és egy nagyobb minimum áll be a nyugalmi vízszint elérése előtt. A Herlakni tóban ez alatt csak egy néhány cm-es maximum, nagyon csillapítva, elnyúltan mérhető. A Külső viz és a Belső tavak hidraulikájában indikált különbség a mai Pertő tó egyik leglényegesebb sajátsága. A Külső vizre és a nagyobb Belső tavak viztestére az intenzív és csaknem állandó mozgás, a Nádas és a kisebb Belső ta49