Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)
Takáts, T.: A Fertő-tó szerkezetéről
vak viztestére a rendkivül mérsékelt vizmozgás a jellemző. A viz mozgásenergiáját a levegő mozgásától nyeri. Jellemző, hogy a Pertőn a 0-2 m/sec sebességű szelek gyakorisága csak 9*5 %, 2,0 - 4,9 m/sec-ig 61,9 %, az 5 m/sec-nál nagyobb szelek gyakorisága eléri a 28,6 %-ot /2/. A bemutatott hidraulikai folyamatok szerint és a belső viztestek egymással teljesen sohasem homogenizálnak . Ceak az egymás melletti viztestek az érintkezési felületeik mentén egy viszonylag keskeny sávban keveredhetnek. A Külső viz és a Nádas és a Belső tavak viztestei között, továbbá a Nádast behálózó nagyobb csatornák és a Nádas vize között mehet végbe rendkivül korlátozottan némi vizkeveredés, a tó egészéhez képest rendkivül kis térfogatrészben. A nagyobb csatornák és a nyilt vizterek közötti, vizeserétől most tekintsünk el. A keveredés mértéke a viz mozgásiránya, -energiája, -tartama és -lehetősége által szabályozott. A tó eltérő mozgásdinamikáju térségeiben a vizminőség kialakításában sze repet játszó tényezők különböző szerkezetű rendszerei jöttek létre, amelyek az egymástól többé-kevésbé eltérő vízminőségű viztestek, vízminőségi tájak /4/kialakulását eredményezték a tó medencéjében. A különböző térségek egyes vízminőségi elemei jól definiálhatóan eltérhetnek egymástól, mások kevésbé, vagy egyáltalán nem. A továbbiakban a Belső tavak néhány vizminőségi paraméterében indikált különbségre hi vom fel a figyelmet. 1. A viz SECCHI koronggal mért átlátszósága szélcsendben a Sikon és a Fertőrákosi tóban 20 cm ; a Belső tavak vize általában fenékig átlátszó, fenekén alga-gyep is kifejlődhet. A Külső vizben a lebegtetett részecskék mennyisége elérheti a 844,9 mg l-t is /5/. A Külső viz és a Pertőrákosi tó vize szürke, a Belső tavak és a Nádas vize barna szinü. 2. A viz barna szine a humusz vegyületektől származik, amelyek rendkivül fontos szerepet játszanak az elhalt szervesanyag rothadási folyamatában, az u.n. szapropél kialakulásában, anaerob körülmények között. A rothadási folyamatot mérsékli /4/. Az 1. táblázatban a KpCrpO^-al és KMnO.-al /sMn/ 1980-tól mért kémiai oxigénigény /KOI/ adatok /x/ évi számtani középértékeit /x/ és az adatok szórását /S^/, valamint a çK° I cr î x K0I sMn hányadosokat mutatom be. A x értékek a Belső tavakban mindig nagyobbak, mint a Külső vizben. A hányadosok a Külső vizben nagyobbak, mint a Belső tavakban. Az 1. táblázatban nem közölt Nádas mérőállomás vizében csak 3,5 /l.ábra/. Tehát kimutattuk, hogy a vizsgálati módszerekkel oxidálható szervesanyag mennyisége a Belső tavak vizében mindig több, mint a Külső vizben, de csak К 2 СГрО™-а1 oxidálható része mindig kevesebb a Belső tavak vizében, mint a Külső vizben. 3. A 2. táblázatban az 1980-tól mért fajlagos vezetőképesség /PVKOQO/ adatok /x/ évi középértékeit /x/, valamint az x szórását /S / láthatjuk. A x értékek 1980-82-ben a Belső tavakban, 1983-ban a Külső vizben nagyobbak. Az 1982. év második felében szokásosnál több csapadék hullott a tóra. +200,4 mm naomália jelentkezett az évi 663,5 ram csapadékösszegben /8/. A víztöbblet ősztől tavaszig visszahigitotta a viz sókoncentrációját az egész tóban. A szokásosnál intenzivebb párolgás ellenére még 1983.június 15-ig a mért 16 hely közül csak egyben érte el a viz PVKgnO-e a szokásos 2000 mikro Simens cm szintet. Az 1983. év pedig az átlagosnál szárazabb és melegebb volt. A PVK 20 o értéke csak augusztus 23-ra érte el a Külső vizben a 2300, a Belső tavakban a 2397 mikro Simens cm nagyságot. Ezek az adatok a megelőző évben mért értéktartományban helyezkednek el. A mérési adathalmaz 50
