Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

NAGY Ferenc: Újabb adatok Vas megye futóbogár-faunájához II. (Coleoptera: Carabidae)

SZARUKÁN 1986). A Tiszántúlról (Bátorliget, Bélmegyer, Gyula, Kétegyháza, Kötegyán, Mezőhegyes, Szabadkígyós, Új fehértó), a Pesti-síkságról (Dabas, Ocsa), a Kiskunságból (Fülöpháza, Orgovány), a Mátraaljáról (Gyöngyös), a Kis-Balaton környékéről (Balatonmagyaród), a Zalai-dombságból (Pókaszepetk), a Bakonyból (Vászoly), a Dráva-mentéről (Bélavár, Matty), a Mecsekből (Abaliget, Kővágószőlős, Mánfa, Pécs), a Villányi-hegységből (Bisse, Csarnóta, Vokány), az Aggteleki Nemzeti Parkból (Aggtelek, Komjáti, Varbóc) és a Bükkből (Cserépfalu, Eger, Miskolc, Nagyvisnyó, Noszvaj, Szilvásvárad) van hazai adata. Vas megyében az újabb kutatások Szombathely környékéről is kimutatták. Ez a faj Vas megye faunájára új, korábban még nem gyűjtötték a megyében. Amara lunicollis Schioedte, 1837 — A ritkább Amara-ía]ok közé tartozik, melynek az Alföldről és a hegyvidékről egyaránt van hazai adata. Élőhelyét nehéz behatárolni, többnyire mérsékelten nedves, erdőközeli nyílt társulásokban gyűjtötték, de előkerült sasos égerligetből, kaszálóról, valamint vízhez közeli élőhelyről is (NAGY et al. 2004, NAGY 2006). Ismert hazai lelőhelyei: a Soproni-hegység (Sopron), a Fertő tó környéke (Hegykő), a Balaton környéke (Siófok), a Kis-Balaton környéke (Fenékpuszta), a Pesti-síkság (Ocsa), a Bükk (Miskolc, Szilvásvárad) és a Zempléni-hegység (Nagy-Milic, Nagy-Péter-Mennykő). Vas megyében a Kőszegihegységből (Bozsok, Kőszeg, Velem), az Őrségből (Bajánsenye, Szőce), a Rába mentéről (Meggyeskovácsi), a Vasi-dombságból (Kőszeg: Alsó-rétek) és a Vasivölgységből (Vát) van korábbi adata. Velemben a Malom-réten és a falu alatti réteken, valamint a kőszegi Alsó-réteken nagyobb számban is előkerült (NAGY et al. 2004). Amara plebeja (Gyllenhal, 1810) — Szórványos előfordulású ritka faj, melyet nálunk főként a domb- és a hegyvidék alacsonyabb régiójában gyűjtöttek. Elsősorban a vizek melletti nyílt növénytársulásokban, illetve lápréteken fordul elő. Legtöbb adata az ország nyugati területeiről ismert (HORVATOVICH 1990, 1995, HEGYESSY & SZÉL 2002, SZÉL & HEGYESSY1996, NAGY et al. 2004). Hazánkban a Vértesből (Oroszlány), a Bakonyból (Bakonygyirót, Veszprém), a Mecsekből (Pécs), a Dráva-mentéről (Barcs, Kemse, Zákány), a Pesti-síkságról (Inárcs, Ócsa), a Duna-Tisza közéről (Bugac, Kiskőrös, Tura), a Felső-Tisza vidékéről és az Aggteleki-kartsztról (Aggtelek) ismerjük. Vas megyei előfordulását korábban a Kemeneshátról (Kám), a Kőszegi-hegységből (Velem), az Őrségből (Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Hegyhátszentjakab, Kondorfa), a Rába-mentéről (Ikervár, Meggyeskovácsi, Püspökmolnári, Rátót), a Vasi-dombságból (Dozmat) és a Vasivölgységből (Egyházasrádóc) közölték. Amara sabulosa (Audinet-Serville, 1821) — Szárazság- és melegkedvelő faj, amely hazánkban meglehetősen ritka, leginkább fényen gyűjtötték (KUTASI & KÁDÁR 2003). A síkságtól a hegyvidék alacsonyabb régiójáig van adata. Ismert hazai lelőhelyei: a Tiszántúl (Doboz, Makó, Nagyiván, Szanazug), Zemplén megye (Györgytarló, Rostalló), a Mátra (Gyöngyös, Parádsasvár), Budapest és környéke (Budakeszi, Esztergom, Nagykovácsi), a Vértes (Gánt), a Bakony (Vászoly, Veszprém), a Balaton környéke (Balatonöszöd, Csopak, Siófok, Tihany) és a Mecsek (Bátaapáti, Kővágószőlős, Pécs, Pellérd, Szentlőrinc). Vas megyéből egyetlen korábbi adata van Csepregről (KUTASI 2001).