Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

NAGY Ferenc: Újabb adatok Vas megye futóbogár-faunájához II. (Coleoptera: Carabidae)

Amara tibialis (Paykull, 1798) — Erősen nedvességkedvelő faj, melyet fő­ként a síkvidék vízparti régiójában gyűjtöttek. A Kis-Balaton vidékéről helyenként nagy tömegben került elő, míg másutt ritka (NAGY et al. 2004). Hazánkban a Ti­szántúlról (Kétegyháza, Sarkad, Szabadkígyós, Újfehértó), a Duna-Tisza közéről (Dömsöd, Fülöpháza, Lakitelek, Ocsa, Orgovány), a Bükkből (Cserépfalu) és a Kis­Balaton környékéről (Fenékpuszta) ismerjük előfordulását. Vas megyében a Kősze­gi-hegységből (Kőszeg) és a Rába-mentéről (Ikervár) van korábbi adata. Harpalus smaragdinus (Duftschmid, 1812) — Hazákban főként a síkságon és a dombvidéken, valamint a hegyvidék alacsonyabb régiójában sokfelé gyűjtötték, de csak helyenként gyakori. A száraz, meleg helyeket kedveli (sziklagyepek, lege­lők, kaszálók). Ismert hazai lelőhelyei: Budapest és környéke (Budakalász, Buda­pest: Békásmegyer és a Tétényi-fennsík, Csömör, Fót, Kistarcsa, Maglód, Pilisbo­rosjenő, Törökbálint), a Mátra (Gyöngyös, Mátraszentimre, Sirok), a Bükk (Felső­tárkány, Miskolc, Nagyvisnyó, Szarvaskő), a Tiszántúl (Bátorliget), a Duna-Tisza köze (Bugac, Dömsöd, Fülöpháza, Szabadszállás), a Vértes (Oroszlány), a Bakony (Királyszentistván, Szentkirály szabadj a, Vászoly, Veszprém, Vilonya), a Zalai­dombság (Pókaszepetk, Zalaszentmihály), a Mecsek (Féked, Görcsöny, Pécs), a Vil­lányi-hegység (Vokány), a Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzet és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet. Vas megyéből csak egy korábbi adata van: KASZAB (1937) ezt a fajt a Kőszegi Múzeum gyűjteménye alapján publikálta a kőszegi fajok között, de a bizonyító példány nem került elő. Az újabb kutatások során a Vasi-dombságból (Dozmat, Nárai) előkerült példányok azonban bizonyítják a faj biztos Vas megyei előfordulását. Dicheirotrichus rufïthorax (C. R. Sahlberg, 1827) — Hazánkban szórvá­nyosan előforduló, viszonylag ritka faj, melyet elsősorban a Dunántúlon gyűjtöttek. Többnyire vízpartok környékén, nedves növényi törmelékben találták (NAGY et al. 2004). Budapestről, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (Sátoraljaújhely), a Mosoni­síkságról (Mosonmagyaróvár) és Baranyából (Kistótfalu, Pellérd) van hazai adata. Vas megyében az Őrségből (Kondorfa) és a Rába-mentéről (Rábagyarmat, Rátót) ismert. Chlaenius festivus (Panzer, 1775) — Magyarországon elsősorban az Alföld­ön és a dombvidékén fordul elő, ahol kavicsos és homokos vízpartokon kövek alatt található (NAGY et al. 2004). Nem gyakori. Hazákban Budapest és környékéről (Solymár, Tahitótfalu), a Tiszántúlról (Szabadkígyós), a Vértesből (Oroszlány), a Barcsi Borókásból és Baranya megyéből (Bár, Pécs) ismerjük. Vas megyében a Rá­ba-mentéről (Ikervár, Püspökmolnári) van korábbi adata. Callistus lunatus (Fabricius, 1775) — Szórványosan elterjedt faj, amely rendszerint kis egyedszámban jelenik meg. Hazánkban főként az alacsonyabban fekvő területeken gyűjtötték, de vannak hegyvidéki adatai is. Elsősorban nedves ka­szálókon, vízparti réteken, szikes helyeken fordul elő (NAGY et al. 2004). Ismert ha­zai lelőhelyei: Budapest környéke (Budakalász, Pilisborosjenő), a Mátraalja (Gyön­gyös), az Aggtelek-karszt (Aggtelek), a Bükk (Eger, Nagyvisnyó), a Tiszántúl (Kétegyháza), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Tiszalúc), Somogy (Nagyatád), a Mecsek (Boda, Pécs, Pellérd, Vasas), a Villányi-hegység (Siklós) és a Dráva-mente (Drávaszabolcs, Zaláta). Vas megyei előfordulását korábban a Kőszegi-hegységből (Bozsok, Kőszeg), az Őrségből (Bajánsenye, Szalafö), a Rábamentéről (Rátót) és a Vasi-völgységből (Egyházasrádóc) közölték.

Next

/
Thumbnails
Contents