Az Alpokalja természeti képe közlemények 1. Az Alpokalja kutatók I. konferenciája előadásainak kivonatai (Szombathely, 1981)

Horváth Ernő: A Ny-dunántúli lignitkutató fúrások ősnövénytani eredényei

Ginkgo

, Zelkova

, Carpinus és hasonló nemzetségek fajai éltek. Itt élt két olyan faj, melyeket szarmata, alsó-pannon reliktumoknak.kell tekintenünk. Ezek a Quercus pontica- miocenica Kubát és a Parrotia fagifolia /Goepp./Herr. A felső-pannon felső szintje csak egy-két helyen jött be a szelvényekbe. Ezeket jobban felszini feltárásokból ismerjük. Növénytársulásai jellegzetes ligeterdők, füves térszinekkel, melyeknek kétféle tipusát különböztethetjük meg. Az egyik a Liquidambar europaeum A.Br

. és a másik a Platanus platanifolia /Ett.

/ Knobl tipusu ligeterdő.'Mellettük a fenti mesophyl erdőknél felsorolt elemek éltek. A felső-pliocén emeletben fokozatosan a Salix nemzetség fajai válnak uralkodókká. Kezdetben még elegyednek közéjük felsőpannon elemek, mint pl. Glyptostrobus europaeus /Brngt./Ung.

, Alnus cecropiaefolia /Ett./ Berger

, Byttneriophyllum tiliaefolium /Al.Br./ Kn.et Kv. stb. A füzek közül mintegy 13 faj élt és itt is az ősibb fajok fokozatosan adják át helyüket a maiaknak. E fajok Salix cinerea

, dasyclada

, repens

, viminalis

, fragilis

, purpurea

, caprea

, rosmarinifolia

, elaeagnos

, retusa

, variáns

, intégra

, longa

. Ismét megjelenik a miocénban oly gyakori Myrica nemzetség, mely a pannonban eddig ismeretlen volt. Ebben már a Myrica gale ősét kell látnunk. E lápi füzbokorerdők már a jégkorszak közelségét jelzik, mely Szombathely környékén fátlan, majd beerdősödő tundra viszonyokban kulminált. 32