Az Alpokalja természeti képe közlemények 1. Az Alpokalja kutatók I. konferenciája előadásainak kivonatai (Szombathely, 1981)

Kecskés Tibor: Az Alpokalja ásványi nyersanyagai

ALPOKALJA ÁSVÁNYI NYERSANYAGAI Kecskés Tibor Nemcsak közvéleményünk, de sok szakember előtt is elég ismeretlenek Alpokalja földtani nyersanyagai, holott vissza kell gondolni arra, hogy a Kárpátmedencében az első ércfejtés és feldolgozás a Kőszegi hegységben, mig az első hazai szénbányászkodás a Soproni hegységben /1735-ben/ e tájon indult meg. A ma ismert nyersanyagelőfordulások rövid összegezése: Energiahordozók: Kőolajat 1935-57 között a Ny.Zalai dombság s Göcsej alatti Dunántúli Középhegység mélybesüllyedt pikkelyes és töréses szerkezetű mezozoikum folytatásában tártak fel, ahol a D-i medence 4 olajmezőt /Budafapuszta, Lovászi, Léndvaujfalu, Hahót/, az É-i 1 db, de legnagyobb mezőt a Nagylengyel-Barabásszegit tartalmazza, mely 19 51-ig az országban is a legnagyobb volt, 2ooo m vastag miocén-pliocén rétegsorával. Az olajtermelés 19 55-ben még 1,5 mt., 19 7 5-ben alig 1 mt., ma mikor az déli 1. és 2. olajmező looo kútja is kimerült sokkal kevesebb, a túlsúly az Alföldre helyeződött át. - Uj eredmény viszont, hogy Vasban a kemenesháti Gérce tufadombjai között elzárt tengeröbölben hazánkban először találtak olajpalát

, amely 13 % feletti olajtartalmánál fogva kiváló minőségű földgáz

. A mihályi-répcelaki CO„-telep pliocénkori medencében tárolódik az ókori alaphegység feletti alsó-pannon homokkőben, az 16oo m mélység felett keverten 2-3 % metánnal. Folytatás D-re ölbőig is megvan, olaj nyomokkal kevert sok С0„ gáz. A Rába-völgyben Ikerváron 196 2-ben 15oo m alatt szarmata-tortonai agyagmárgában s apró konglomerátumban ujabb éghető CH-gáztelep vált ismertté. Hasznositott a répcelaki gáztelep, mely szilárd szénsavhót termel és exportra is C0„ patront 21