Az Alpokalja természeti képe közlemények 1. Az Alpokalja kutatók I. konferenciája előadásainak kivonatai (Szombathely, 1981)

Kecskés Tibor: Az Alpokalja ásványi nyersanyagai

gyárt, ölbő még nem került hasznosításra, de reménybeli C0

? és kevert gáztelephelyek vannak a Rába-balparton Sárvár-Répcelak között is. Megemlithető még Répcelakon a felső-pannon homokkőből nyerhető jelentős N-tartalommal biró éghető gáz. Szén, lignit, tőzeg - A Soproni hegység brennbergi bányájában a kristályos alaphegységen lévő középső miocénban még 9-15 m vastag kb. 3 millió t szén van, 5ooo cal/kg értékkel, de fejtése 1952-ben megszűnt, osztrák területre nyúló volta miatt. Fás barnakőszén a Torony-pornóapáti területen, ahol az alap. , 2 hegységen felső-pliocenkori 4- réteg települ M-9 km produktív területen, 266o kal/kg értékkel, kitermelhető vagyon 53o Mt, ami megfelel 9o millió t olaj fűtőértékének. Ismertségi fok 8o % feletti, telepithető erőmű 18oo MW 32 évre. - Ják-környéki 3 réteg összvastagsága nem haladja meg a lo-15 mt. Gazdasági értéke csekély. - A Kőszegi hegységben /Cák-Velem-rKószegszerdahely-Pogányvölgy/ volt 5 évig müvelés, de erős vizbetörés és zavartság miatt 1924-ben megszűnt. - Zalai részen lignit előfordulások ismertek Budafapuszta, Báza, Bocska, Börzönce, Zalamerenye felső-pannon agyagos-homokos üledékeiből. Gyenge lignitértékek előfordulásai: Gyöngyös-Répce vizválasztón, őrség, Ikva-Hanság vizválasztó, Ikva-Berek patakköze, Zala-Principális köze. - Tőzegelőfordulások: Marcal-völgyben Külsővat, Celldömölktől K-re Adorjánháza, Nagypirit, Kamond, a Rába-völgyben: Kám, Vasvár, a Repce-völgyében: a balparton Répcelak-Kapuvár közt Hövej, Himód. Hasznositása talajjavításra alkalmas. Ércek az erősen gyűrt, töréses szerkezetű Alpokalja varisztid maradványaiban /Soproni, Kőszegi, Vas hegység/ csak gyéren fordulnak elő, aminek oka részben a karbon óta tartó erős lepusztulás, részben szerkezeti okok. A Kőszegi hegység Ny-i, osztrák részén számottevő oxidos-szulfidős ércet tártak fel s bányásznak /antimon, mangán, réz/, melyek magyar részen is nyilván megvannak, de az alaphegység jelentős süllyedése miatt mélyebb szinteken, Velem környékén antimon és 'grafitnyomokat találtak, mig a Vid-hegyen mészcsillámpalában mangános kvarclencsék, piroluzit vált ismertté. Sajnos kis mennyiség s a gyenge minőség miatt 22