Krisztin Ernő szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum III. Évkönyve (Szombathely, 1929)
Annales Sabarienses - FÁBIÁN Gyula: Gróf Erdődy Gyuláné, sz. Gróf Széchenyi Emilia. (1866-1928)
49 szabású kiállítást rendez, a grófnő egész kollekcióval szerepel. A kiállításon megjelent miniszteri vendégek kifejezést adtak meglepetésüknek, amikor a műkiállítás magas színvonaláról meggyőződtek. A kiállításon tagadhatatlanul gróf Erdődy Gyuláné képei aratták a legnagyobb sikert. Elhozta csodálatos színpompáijú virág-képeit. Közöttük a „Gliciniák" című képét, amely hatalmas méreteit tekintve ebben a nemben talán páratlanul áll. Rendkívül tetszettek téli tájképei, amelyek nemcsak virtuóz technikájukkal érdemeltek elismerést, hanem igaz hangulatukkal is. Figurális képei közül a „Hadifoglyok", „Szent Erzsébet" és „Olasz muzsikusok" című munkái tetszetlek a legjobban. Amikor hazánk testéről leszakították Nyugatmagyarországot, Vasvörösvár is osztrák uralom alá került. Ezzel nemcsak egy darab „burgenlandi" földet veszítettünk el, de Vasvármegye és Szombathely város művészi kultúráját is érzékeny csapás érte. Gróf Erdődy Gyuláné nem tudott többé képet küldeni a Kultúregyesület által évenkint rendezett kiállításokra és csak lélekben kapcsolódott ahhoz a vasi kultűrához, amely annyi sokat köszönhet az ő művészetének. Később mégis Szombathelyen, a Szily János-utcában házat vásárolt, ahol gyakran időzött. Itt is festegetett, néha egy-egy képet jótékonycálu sorsolásokra ajándékozott, egyébként rendkívül visszavonult életet folytatott. 1923-ban kisebb kiállítást rendez a már osztrák Tarcsa-fürdőntűnnek jövedelméből készítette a vasvörösvári önkéntestüzoltók remek brokátzászlóját, amelyre ő maga festette Szt. Flórián és Szűz. Mária képét. 1927-ben még egyszer utoljára kiállít a bécsi Künstlerhausban. Mint „burgenlandi" művész küld el három képet a kiállításra. Egyetlenegyszer nem tette meg, hogy valamelyik pesti kiállításra képet küldjön. Most megteszi, hogy mint egyszerű művész lépjen a közönség, mégpediig a kényes bécsi közönség elé. Ez a lépése igazolta művészi tudását. Eddig művészete mellett ott ragyogott rangjának varázsa is. Most mint egyszerű művész szerepel kollégái között és képei első alkalommal „eladók" is. A kritika és a közönség szívesen fcgadják müveit, amelyek elérik a legnagyobb művészi síikért: a kiállításon elkeltek! Ez volt az első és az utolsó pénz, amelyet gróf Krdődy Gyuláné a művészetével keresett. A képeiért eddig befolyttekintélyes összegeket mindig jótékonycélra adományozta. Ezt a keresetét tartotta csupán meg. Ez a sikere aranyozta be művészi munkásságának utolsó napjait. Szinte halála napjáig festett. 1928. jún. 17-én húnyt el művészi alkotóerejének teljében. Megvallom, hogy akkor, amikor művészetét jellemezni kívánom, nagy nehézségeket látok magam elé tornyosulni. Valami felelősség-