Krisztin Ernő szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum III. Évkönyve (Szombathely, 1929)

Annales Sabarienses - BENDA László: A Nagy-Csádhegy geológiai viszonyai. - Geologie des Nagy-Csád Berges

91 gyűjthettem rövid pár ,óra alatt. A felszint jelenkori, főleg a szőllőkultúra folytán előálló vagy a pontusi rétegekből átmosott agyagos törmelék borítja ugyan, de már 20—50 cm mélységben előbukkan a hajdani szilikátos hévforrásokból kivált gejzirkvarcit takaró. A plató közepe táján, ahol a forrásfeltörásek lehettek, a takaró vastagabb, az 1.60—2.0 m-t is eléri, míg a szélek felé elvékonyul, A különböző pontokon talált gejzirkvarcitok általánosságban igen különböző színűek aszerint, hogy a külicnböző kémiai alkatrészeket milyen arányban tartalmazzák. Rétegzett szerkezetük is forrásüledék mivoltuk mellett tanúskodik. Igen jellemző alak közöttük a májopál, valamint a fekete, sötétszürke vagy barnás árnyalatú, szarúkőhöz hasonló opál, tűzkő. Ahogy Vasvármegye és a Kisalföld D—Ny-i medencéjének préhisztóriáját ismerem, felteszem, hogy nem volna érdektelen dolog ezen a területen a vasmegyei paleolit ősember nyomának kutatása. A forrásokból kikerülő, megszilárduló kovasavas üledék az útjában talált molluszkákat és flóraelemeket magába zárta és megőrizte. Ezek alapján állapíthatjuk meg a gejzirek működésének korát pa'aontológiai alapon, eltekintve a tektonikai alapon eszközölt megállapításoktól. A vashegyi fakcvületekről fentebb szóltam már, a csádhegyi fakövületek meghatározásának eredményét Hofmann E. u. ezen Évkönyvben ismerteti. Meghatározása szerint ebben az anyagban is a levantei és ópleisztocén korra jellemző fakövületek szerepelnek, de ezekből a fajokból a kort pontosan meghatározni éppenséggel nem lehet. A hidrokvarcitokba zárt csigákat dr, Sümeghy I, kedves barátom volt szíves meghatározni. Megállapítását az alábbi sorokban közölte velem: ,,A Nag y-C sádhegyről begyűjtött kőzetdarabokban jelentkező fajok közül — teljes bizonyossággal — csak a Planorbis (Coretus) cornaeust lehet meghatározni. Ez a faj mind a négy darab bemutatott kőzetpéldányban megtalálható jobb, rosszabb megtartással. Ezen a fajon kívül, egy közelebbről meg nem határozható H e 1 i xfa> héjkanyarulata köbeiét, azután apró P u p a-féléknek látszó lenyomatokat lehet még találni a kövületes kőzetpéldányokban. 1. kép A Nagy-Csádhegy geológiai szelvénye. 1 : 25,000