Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)

Természettudomány - GÁYER Gyula: Clusius Károly (1526-1609) és Vasvármegye természetrajzi irodaima

166 Magyarország vármegyéi és városai cimü sorozat „Vasvármegye" kötetében (különnyomatban mint II. kiadás) újból megjelent. Az ujabb botanikai irodalomra vonatkozó adatokat első Évkönyvünk tartalmazza s az azóta megjelent irodalomból Moesz Gusztávnak a Jasminum nudiflorum gombáiról írt dolgozatát kell kiemelnünk, mely talán kezdetét jelenti virágtalan növényeink annyira szükséges kutatásának. Mielőtt még a botanika virágos mezejét elhagynánk, meg kell emlékeznünk a vasmegyei parkokról, melyeknek nemcsak tulajdonosaik áldozatkészsége miatt, hanem azért is nagy a jelentőségük, mert a vármegye speciális viszonyai több kulturális lehetőséget engednek, mint az ország egyéb részei. Már a világháború folyományaként megszűnt Oest. Ung. Dendrol. Ges.-diszes füzetekben ismertette a bogáti és vépi parkokat és számos megyebeli fotográfiát tartalmaz Silva-Tarouca gróf nagy kertészeti műve. Ennek egyik kötetében közli Ambrózy-Migazzi István gróf a tanai parkban szerzett tapasztalatait. A körmendi nagy platánról T a k á t s Sándor, a kámoni arborétumról a szerző irt, mig a régi vasmegyei parkokról Pauer Arnold gyűjtött össze fontos adatokatMagyarországnak ma leggazdagabb parkját, az alsószelestei parkot idei évkönyvünk ismerteti. Röviden vázoljuk ezek után a zoologiai s az ásvány, kőzet-, őslénytani irodalmat. A megye állatvilágára vonatkozó első, egyébként mindmáig egyedüli összefoglaló dolgozatot Jablonovski József tollából Vasvármegye monográfiája tartalmazza. A madarakra vonatkozó részt e dolgozatban Chernel István irta s Magyarországnak abban az időben ismert 327 madárfajból 212 fajt és 11 válfajt mutat ki a megye testületéről. A vasvármegyei C h e r n e 1-család tudományos jelentősége messze túlterjed a vármegye határain. Már a nagyapa is ornithologus volt. Az apa, Chernel Kálmán helyi történelmi kutatásokkal ornithologiával és gombászattal foglalkozik. A fiu, István (1865— 1922) a Magyarország madarai (1899) c. mű szerzője, Naumann munkatársa, Hermann Otto halála után az Aquila szerkesztője és az Ornithologiai intézet vezetője, akit életrajzának irója a következő szavakkal jellemez: „Benne megvolt Petényi tárgyszerető alapossága, Lázár Kálmán hangulatkeltő szelid lírája, Lakatos Károly turáni őserőtől duzzadó tipikus magyarsága és Hermán Ottó lánglelkü eredetisége" (Warga Kálmán). A két Chernel kutatásának köszönhetjük, hogy Vasvármegye állatvilágát, főleg ornisát annyira pontosan ismerjük s a vasvár-