Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)

Természettudomány - GÁYER Gyula: Clusius Károly (1526-1609) és Vasvármegye természetrajzi irodaima

167 megyei muzeum dicsőséges emlékei közé tartozik, hogy természetrajzi osztályának megalapítója és hosszú időn át őre Chernel István volt. A Chernel-család volt egyúttal az, mely Hermán Ottó tehetségét felismerve, az egykori kőszegi fényképészt a magyar tudománynak megmentette. Jablonowski már emiitett dolgozatában Chernel István megemlékezik a lékai, Huszthy Mihály által létesített állat-, főleg madárgyűjteményről. Ez a gyűjtemény őrzi a zergének Vasvármegyében, Kőpatakon lőtt példányát, de különös nevezetessége sok egyéb melett még a havasi nyul (Lepus timidus varronis M i 11.), melynek magyarországi előfordulására — az Északi Kárpátokra és Erdélyre vonatkozó irodalmi adatok mellett — a lékai példák a konkrét bizonyítékok. A kőszegi születésü Szép Rezső (1860—1918) Kőszeg molluszkafaunáját ismerteti, Werner a Vipera Ursinii-t fedezi fel Vasmegyében, 1916-ban pedig Méhely Lajos Velem fölött a Hétszemü forrásban 330 m. t. sz. felett magasságban felfedezi a Planaria alpina-t. Nagyfontosságú lelet, mert e fajnak ezideig ismert legalacsonyabb előfordulása, egyúttal zoologíai bizonyi éka a jégkorszak hatásának megyénk hegyvidékére. Általában a zoologiai és botanikai kutatások eredménye gyanánt nyilvánvaló, hogy a zoogeographiai és phytogeographiai határvonalak megyénk területén is pontosan összevágnak. A túzok csak a pannonikus flóra határvonalain belül költ (Csönge), azon túl csak eltévedt vendég. A tarka cserebogár {Polyphylla fullo) is csak e határvonal körül fordul elő (Celldömölk, Kám). A vipera velemi előfordulása pedig összefügg azzal a ténnyel, hogy az Irottkő hegycsoportjának délkeleti lejtőjén számos melegségkedvelő növénynek is izolált termőhelye van. A megye területén a geologiai múltban élt szerves világról a fátyolt H o f m a n n Károly lebbentette fel, aki a sámfalvai és egyházasfüzesi kőfejtőkben devonkori kövületeket talált. Világhírű lett megyénk harmadkori állatvilága (Baltavár), melyről az 1926. évi ásatások kapcsán Évkönyvünk egy külön cikke számol be. H o f m a n n a villámosi völgyben harmadkori növénylenyomatokat is talált, melyek azonban még feldolgozatlanok. Végül vármegyénk jégkorszakbeli állatvilágára fontos adat a lemmingnek Kőszegen, a Seybold-hegy alatt történt felfedezése (Kormos). Általában Hofmann és Inkey Béla azok, akik vármegyénk geológiai múltjára, ásvány- és kőzettanára vonatkozólag a legtöbb adatot szolgáltatták. Inkey spececiális dolgozatokon kivül összefüggő monographikus tanulmányt is írt a megye geológiájáról. Ezt később