Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)

Régészet - NAGY Lajos: A savariai kapitóliumon 1791-ben talált mozaikpadló

143 összetartozandóságát, keletkezésüket, befolyásukat. Arra a nagy kér­désre, mennyiben volt itt irányadó Kelet, mennyiben Itália, mint alakultak át közvetítők révén a keleti, aírikai mintaképek, — mind­erre először csak az egész anyag áttekintése után kísérelhetünk meg válaszolni. Ezekben a mozaikműhelyekben virágzó művészet a késő római művészet formakincsének kialakulásához a főforrás." A pan­nóniai darabok megerősitik Clemen szavait, A pannoniai-római mű­vészet lényegének megértéséhez és alaposabb felismeréséhez értéke­sebb felvilágosítást adnak mint a művészi jellegű és ipad importárúk, melyek csak a tartományok kereskedelmi egymásrautaltságáról be­szélnek; szórványos feltűnésük komoly következtetésre gyenge tám­pontot nyújt. Mert feltehető, hogy az olyan tárgyakat, melyeket hely­ben nem gyártottak a kultúrigények kielégítésének mellőzésével — ellenkező csak kevés jobbmódúnak adatott meg — a legközelebbi helyekről s a kedvezőbb kereskedelmi ajánlatok mérlegelésével sze­rezték be. Helyi termékeken és műalkotásokon mutatkozik hamisí­tatlanul a provinciális művészi alkotókészség foka, a szobrászati al­kotásokon, kőemlékek díszítésein és a falfestményeken kívül talán legjobban a mozaikokon. Ez utóbbiakon szereplő díszítések vizsgálata eredményezheti csak, hogy biztosan állíthassuk, melyik művészi góc­pontban tanultak időnként a helybená mesterek vagy honnan hozott mintakönyvek alapján dolgoztak, mint tudták érvényesíteni helyi vi­szonyokhoz alakulva az idegenből vett formakincset, miben tértek el attól, s csak ezután, hogy mi is a tulajdonképenii sajátjuk. Pannónia területén először a XVIII. század végén fordult a figyelem a rómaiság ezen emlékei felé, mert az antik kultúra össze­foglaló ismeretére törekedő, s ezért minden emléket figyelemre mél­tató régészettudomány csak ekkor vette kezdetét. (6.) A legelső mozaikleírást Katanchich Péter hagyta reánk, (7.) aki a lelkesedés legmagasabb fokán számolt be egy Eszéken felásott római ház padlójáról. E mozaik különböző szinü márványkockákból összerakott geometriai díszítést mutatott. Schömvisner Savariáról szóló müvében (8.) emlit egy mozaikpadlót. Ez utóbbit 1780-ban ásták ki Szombathelyen, különböző virágok között egy előtte ismeretlen madarat ábrázolt. Nem maradt el a nagyközönség érdeklődése sem. így a napi események rovatai között egy mozaikról szóló híradásra bukkantunk. A Wienben kiadott ,,Hadi és más nevezetes Történetek" c. folyóirat 1791-iki évfolyamában megjelent egy Szombathelyről beküldött tudó­sítás, mely a város két nevezetességéről számolt be. Az egyik a püspöki székesegyház alapjainak kiásása alkalmával 1791 julius ele­jén előkerült mozaikpadló, melynek ugyanakkor a cikkíró meglehetős hü leírását is közölte. (9.) A másik nevezetességet egy jól sikerült táncmulatság szolgáltatta. E két esemény egymás mellett azt bizo­nyíthatná, hogy a vidéki városok közönsége már a XVIII. század vé-

Next

/
Thumbnails
Contents