Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)

Szépirodalom és irodalomtörténet - ŐSZ Iván: Mocsár

100 Az ember, az apjuk még mindig nem tért haza. Szombat van. Az asszony felkel az ágy széléről, megigazgatja az apróságokon a rongyos takarót s félhomályra csavarja a lámpát. Kendőt dob magára. Kimegy. Vergődő szívvel indul. Még sohasem ment az ember után. De mit tegyen? Otthon sohasincs pénz. Hogy legalább egy-egy rongyot dobhatna az apróságokra. Most már mindenből kiszakadnak. S maholnap itt a tél is. — ! — Miért nem iszik otthon? Ha kezébe adná a pénzt, szi­vesen hozna neki egy kis bort. Még arra is futna. Úgy takarékos­kodnék, hogy arra is jusson. Legalább nem verne el minden pénzt. Kendőjével letörölgeti a könnyét. — !— Hol keresse? Úgy emlékszik,' hogy a ,,Pintes"-be szo­kott járni. Félénken, minden neszre megdöbbenten surran arrafelé a fák alatt. Árnyékuk az oltalma, bátorsága. A korcsma világos, zajos, A kapu előtt egy röhögő árnyék füttyent rá. — Gyere szívem? Hová fútsz? Ijedten libben tova. Szíve kétségbeesetten vergődik. Lelkén az íszonyodás villámlása sercen át: — ! — Ő is így tesz, ha magányos asszonnyal találkozik? Megbúvik egy kapualjban. Most már jussához való féltő ra­gaszkodás is ösztökéli. Nem engedi, hogy elvegyék tőle. Megvárja, míg üres lesz az utca. Akkor visszarohan a korcsmá­hoz, Útközben leláncolja indulatát, fájdalmát, zokogását, hogy nyu­godt lehessen. Óvatosan nyit be a söntésbe. Bekémlel.' A korcsmáros észre­veszi. Odalép az ajtóhoz. — Nincs itt az uram? — lihegi pirulva. — Szeretne a föld alá sülyedni. De most már úgyis késő. — Nincsen, elment. — Hová ment? — Ha jól emlékszem, a ,,Bajor kancsóhoz" készülődtek. Majdnem felzokogott. De legyűrte a szíve sikoltását. Tovább indúlt. — ! — Bajor kancsó? Hol lehet? Rendőr igazította útba. Elmegy. Oda megy. Ha már elindúlt, nem fordúl vissza. Szépen, szelíden, zokszó nélkül megkéri majd az úrát: — Gyere haza. Nem merek aludni. Félek. Bizonyosan hallgat rá. Hiszen nem volt rossz ember. Nem. Csak a borozás. Bizonyosan hazajön s talán többé nem is marad el. Meg­gondolja.

Next

/
Thumbnails
Contents