Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)

Szépirodalom és irodalomtörténet - PÁVEL Ágoston: A Hunyadiak a délszláv népköltészetben

113 kisérni a délszláv népköltészetben, erre azonban felolvasásom szük keretei között nem vállalkozhatom. Meg kell elégednem a leglényegesebb tárgykörök megjelölésével s a legtipikusabb, legköltöibb hősi dalok és mesék anyagának ismertetésével. Hogy a Hunyadiakról szóló délszláv népi hagyomány milyen régi eredetű, azt egy hiteles történeti adat is kétséget kizárólag bizonyítja; Nicoletti friauli historikus a XVI. században ugyanis a következőket írja olasz történeti művében Tolminci (Tolmein) szlovén község lakóiról: „Usano essi cantare in versi né varii modi della loro lingua le lodi di Christo e dé Beati, nonche di Mattia re d'Unghiria e di altri celebri personaggi di quella Nazione." Gundulic Iván, a dalmáciai, illetőleg raguzai költészet legnagyobb büszkesége, húsz énekes époszában (Osman, 1622) az I. rész harmadik énekében azt mondja, hogy a régi Hebrus mentén a szerbek és bolgárok dalaikban emlegetik a magyar Mátyás királyt, Sisman Bátort (Báthorit), Jankó Vojevodát (Szibinyáni Jánkot), „Ki je obrana i sloboda Od ugarske krune bio." (Ki oltama s szabadsága Volt a magyar koronának). A Hunyadiak vezérsége mellett vívott közös és elkeseredett harcok, melyektől a délszláv népeknek s a magyarságnak önállósága, nemzeti léte függött, e harcok nagy jelentőségének átérzése s diadalmas-gyászos emlékének megbecsülése volt az oka annak, hogy a délszláv népek annyi csodálattal, elismeréssel, szeretettel, sőt valóságos rajongással tekintettek a Hunyadiakra. Mátyás személyének népszerűségét ezenkívül még közmondásos igazságszeretete is növelte. Innen van, hogy hősi dalok, úgynevezett hősi románcok, népmesék, mondák, közmondások, szállóigék többet foglalkoznak a Hunyadiakkal a délszláv népköltészetben, mint akár a magyarban. Már Hunyadi Mátyás nagybátyjánál kezdődik a hagyomány, Szilágyi Mihálynál, akit a hősi dalok Svilojevic, Svilojin Mihajlónak neveznek. Egy róla szóló gyönyörű költeményt Zrínyi Péter bán kezeírásából Miklosic Ferenc közölt 1851-ben

1.) E költemény szerint Szilágyi török fogságba kerül s 300 török lóhátra kötve kíséri a vesztőhelyre. Ö azonban csodás módon kiszabadítja magát kötelé') Zrínyi Péternél e hosszúsorú epikai költeménynek (u. n. bugaráticanak) címe: Popivka od Svilo/evica, azaz „Ének Szvilojevicsr51"-Szilágyiról.