Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)

Szépirodalom és irodalomtörténet - PÁVEL Ágoston: A Hunyadiak a délszláv népköltészetben

A Hunyadiak a délszláv népköltészetben. Irta ós a Kultúregyesület Irodalmi Szakosztályának 1927. január 15—i irodalmi estólyón felolvasta: Dr. PAVEL ÁGOSTON Mikor a mohácsi gyásznap négyszázadik fordulóján a magyarság a mohácsi síkon baráti jobbot nyújtott a szerbségnek s mikor Nincic külügyminiszter s a jugoszláv nemzeti sajtó leplezetlen örömmel ragadta meg ezt a becsületes szándékkal feléje nyúló kart, e kézlendületben évszázados közös sorsnak, közös céloknak és harcoknak, közös szenvedéseknek emlékei melegedtek fel megértést kereső és megértést váró szimpátiává. Nem a mi dolgunk találgatni, mi lesz ennek a nagy nemzeti gyász árnyékában kiváltódott egymásratalálásnak a politikai haszna és következménye, ám addig is, mig a megértés vetése érik — ha ugyan el nem fagyasztják irigy böjti szelek — a pillanatnyi szélcsend békés derűjében keressük fel a délszláv Helikonokat; sok jó ismerőssel fogunk ott találkozni: Szibinydni Jank-kai, Nikola Zrinyszki-ve\, Szvilojin Mihajlo-va\, kralj Matjatz-zsal és a magyar történeti múltnak és költészetnek annyi nagyságával, hogy egész otthonosan fogjuk magunkat érezni a délszláv népköltészetnek hősei között. A mai európai népnek közül talán a déhzlávoknak van a legvirágzóbb és legeredetibb epikus népköltészetük. A szerbeknél és bolgároknál különösen a népies hősi dal, a szlovénoknál és horvátoknál pedig a prózai népi epika virágzik. Ennek az epikának a legújabb időkig megőrzött naivitását, üdeségét és színgazdagságát a nép epikus költői hajlamán kívül a délszláv népek története s e gyászos történetnek következtében a délszlávok lassúbb művelődése, modernizálódása magyarázza. Goethe, miután a „Hasan Aginica" című gyönyörű románccal olasz és francia fordítások közvetítésével megismerkedett, a legnagyobb csodálattal és elragadtatással nyilatkozott arról a népköltészetről, melynek ilyen homérosi szépségű gyöngyei vannak s amely ezeket az ősi patinájú szépségeket még az ő modern korában is egyre termeli. A délszláv hősi dalok nagyon régi eredetűek. Egyesekben