Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)
GÁYER Gyula: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenoricumi flórasáv
25 szágnak utolsó, sajnos már csak romjaiban szemlélhető ősgesztenyése. A gesztenyék az erdő alsó részében és egyes nehezebben hozzáférhető helyeken, mint pl. a czáki disznólegelő fölött vonuló meredekebb lejtőn még praedominálnak, de ott is, ahol már megritkultak, mint hatalmas óriások merednek ki a körülöttük felsarjadzott bükk, tölgy és gyertyán közül. A czáki ember minden építkezéséhez a gesztenye fáját használta és használja ma is, nemcsak a fa kiváló tartóssága miatt, hanem azért, mert közvetlen környezetében ez a fa bőségben volt s a legöregebb fák Czák egész határában ma is mindenütt a gesztenyék. A czáki ősgesztenyésben látjuk lejátszódni utolsó felvonását a gesztenye tragédiájának s itt találjuk meg azt a történelmi okot, mely a Kárpátok és Dráva közében a gesztenye megritkulását, vagy helyenkint teljes eltűnését előidézte 3 4. A megritkított, gesztenyeerdő hypogaeus módon csírázó és a mókusok közvetítésére utalt 35 magva nem bírja a versenyt a Fagus és Carpinus epigaeus módon csirázó magvával szemben s mihelyt a sarjerdő az öreg fát eléri s az megszűnik teremni, megszűnik a gazdasági érdek is, mely fenmaradásához fűződött s a fa a legközelebbi szükségletnek áldozatul esik. Igy évről évre, különösen most a világháború által teremtett gazdasági helyzet következtében, fogynak a czáki közös erdő gesztenyéi, de az 5-6 m kerületű egyedek ma még nagyszámuak benne. Feltűnő, hogy éppen ezek között az öreg, soha nem gondozott fák között van sok, melynek magva különösen nagy (33-34 mm széles, 25-26 mm magas, 23-24 mm vastag) 3 6. Ezeknél csak a középső mag fejlődik ki rendesen, a másik kettő elsatnyul (f. heterosperma) mig az olyan egyedeknél, melyeknél mind a három mag egyenlően kifejlődik, a magvak mérete jóval kisebb (f. homospermaf 1. A gesztenyefáknak ez a tulajdonsága állandó jellegű és nem a kultura produktuma. A gesztenyeerdő széles sávban körülöleli azt a völgyet, melyben a czáki kőfejtő áll, azután a község fölött az egész lejtőn végig tiszta állományban húzódik tovább délnek Velem községig. A Czák és Velem közötti gesztenyések valamikor óriási fákból állhattak. Az egykori faóriás helyén köralakban felnövekedett, ma már tekintélyes fák elárulják néhai ősük hatalmas kerületét. Velem községben a Szt. Vidhegy alatt ma is két, 8 m-t meghaladó kerületű fa áll, ezek azonban több törzsnek összenövéséből származtak s nyilvánvalólag ugyancsak valamely, századokkal ezelőtt kivágott ősnek helyén sarjadzottak fel. 37 b Ugyanezen a helyen állott az az 1839-ben kivágott hatalmas gesztenye is, mely 12 m-t csaknem elérő kerületével Magyarországnak egyik legnagyobb gesztenyefája volt 3 8 s melynek 12 m kerületű párja Prigglitzben (A.-Ausztria) ma is áll. 3 9 A czáki és velemi szőllőházak, de a lakóházak fája is épugy, mint a Pogány völgyben, gesztenye. A gesztenyeöv, mely idáig elkísért, körülöleli Velem község felső részét és széles sávban húzódik Bozsok felé. Különösen szép állománya van a Velemről Bozsokra vezető ut men-
