Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)
GÁYER Gyula: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenoricumi flórasáv
24 Aki azt a néhány telekkönyvi adatot olvassa csupán, melyBorbás Vasvárm. flórájában a kőszegi gesztenyések területéről felsorakozik 3 0 s melyek összesége nem éri el az 50 kat. holdat, az természetesen joggal kételkedhetik ezeknek a gesztenyéseknek őshonosságában. Azonban már magára Kőszegre vonatkozólag is mindjárt máskép fest a kép> ha azt mondjuk, hogy az az egész széles hajlás, mely Kőszeg városát a Kalváriahegytől a Szabóhegyig félköralakban körülöleli, a szőllők fölött és a Quercus sessilís-erdő öve alatt gesztenyések szakadatlan sorából áll vagy állott, mert ott is, ahol a sort a kultura már megbontotta, az egykori gesztenyések nyomai még tisztán kivehetők. Sőt a szőllők is voltaképen a gesztenyések helyére települtek, aminek itt Kőszegen bizonyitéka az, hogy a legöregebb gesztenyefák éppen a szőllőhegyekben maradtak fenn 3 1. Czákon és Velemen erre egyéb bizonyítékot is fogunk találni. A kőszegi gesztenyések a Kalvária gerincén át függenek össze a rőti völgy gesztenyéseivel. Itt mindjárt a falu déli végében terjedelmes gesztenyéseket találunk, melyek az ötfelé ágazó rőti völgy mindegyikében a falutól átlag másfél km.-nyire, de egyes völgyben még tovább követhetők egészen addig, abol a Fütiri Gstätten nevü részen az Eszterházybirtok határán hirtelen Pinus silvestris-erdő váltja fel ä gesztenyéseket. Kétségtelen, hogy ennek az ültetett pinetumnak alsóbb részei korábban gesztenyések, a felsőbbek Quercus sessilis-sdkotta, erdők voltak: a töméntelen apró gesztenye és tölgybokor eléggé elárulja ezt. A rőti völgy gesztenyevirágzás idején, magasabb pontról tekintve, a legszebb képek egyikét nyújtja. A völgynek minden pontjáról ilyenkor a fényeszöld lombkoronák fölött a Castanea halványsárga, a gyöngyvesszőhöz (Aruncus) hasonló bokrétái mosolyognak felénk 3 2. A rőti völggyel azonos irányú, a Schneeberg felől jövő szelektől védett, de a Gyöngyös patak bal partján nyiló rendeki völgyben is tiszta és terjedelmes gesztenyések húzódnak Répcebónya irányában a Neusätzen dűlőben s itt egyes, szembetűnő sorban álló öreg gesztenyék mutatják, ami egyébbként ugy sem volt kétséges, hogy vidékünkön nemcsak őshonos a gesztenye, hanem a kulturája is régi. Ha most visszatérünk a Szabóhegyre, ott azt látjuk, hogy ennek gesztenyéseit a Pogányvölgy felé megszakitja Kőszeg városának egy nyilvánvalóan ültetett, azonos korú fákból álló Quercus sessilis-erdeje, de mindjárt ezen tul, a Pogányvölgy dél felé néző lejtője csupa gesztenyésből, az alján pedig a gesztenyések közé vagy ezek helyére települt szőllőkből áll. A szőllőházak és a sokszor óriási méretű szőllőprések fája mind gesztenyéből való 3 3. A Pogányvölgynek a pataktól jobb felé eső oldalán kezdődik a Czáki, alsó részében már egyénileg felosztott, felső részében még közös erdő, melynek 626 kat. hold terjedelmű egész területe minden kétséget kizárólag tiszta castanetum volt s mely Magyaror-
